Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Csapai János: Ónedények a sárközi református gyülekezetekben

ŐCSÉNY

Soltra János lelkész 1809-ben, Őcsénybe kerülésekor az alábbi ónedényeket írta össze:

„1. Egy nagyobb czin Kánná Ö.E bélyeggel, 1772 számmal.

2. Másik czin Kánná ezen reá írással: Otsényi Sz Ekklésiáié 1721.

3. Kisebb szerű czin Kánná Ö.E 1772 reá írással jegyzett.

4. Legrégibb nagyobb szabású, gömbölyű szájú czin Kánná, melynek oldalán egy emberi ábrázat vagyon minden reá írás nélkül.

5. Egy czin Kánná, mintegy 2 Ittzés. A fedelénn ez az írás olvastatik: Őcsényi ReffEcclesiaé.

6. Egy nagy czin Tál, a’ hátuljánn Ö.E 1772 reáírással.

7. Két czin Tányérok, belölről 1734 számokkal jegyzettek.

8. Keresztelő Kánná a’ hozzá való hosszúkás czin Tállal és selyem terítővei’.’15

Tányérok

1. Nagy kenyérosztótál. Dísztelen, domború peremű, melyet egy karcolt vonal szegélyez. Karimája alsó felén „-> Ö E <-,-> 1772 <-„ jelzés. Feneke közepén körbe karcolt mezőben mesterjegy. Kör alakú mezőben két ovális pajzs. A bal oldali pajzsmező egyik fele 8 vízszintes sávra osztott, másik oldalán kettőskereszt. A jobb oldali pajzsmezőben egy kanna alakja látható. Felettük bal oldalon „S” betű, az anyag kopása miatt nem látható betű. A győri Lederer Sámuel16 munkája.

Magassága 3,5 cm., átmérője 36 cm.

2. Lapos tányérok. Kettő egyforma példány van belőlük. Egyszerű vésett vonal díszíti őket, a karima külső részén egy, a belső részén és a tányérok aljában duplán vésve. Karimájuk felső részén 1734-es évszám. Mindkét tányér pereme horpadt. Átmérőjük 21 cm, magasságuk 1,5 cm. Az aljukon középen kör alakú mesterjegy, bal oldalán háromágú koronában álló kettőskereszt, a kereszt aljának jobb és bal oldalán is egy-egy hatágú csillag, a pecsét jobb oldalán, jobb mellső lábával zászlót tartó bárány. Az állat fölött tisztán kiolvasható ,A F R” monogram. Városhoz és mesterhez nem köthető, Őcsényben fellelt jegyként szerepel Weiner Piroska ónjegy katalógusában. Azonban hibásan A F M-ként jelezve a mester monogramját.17

15 Ezen kívül:

„1. Két sárgaréz pohár, melynek egyike kívül meg van derékbann ezüstözve, belől pedig aranyozva. Kívül a’ környéke ezen írással vagyon megjegyezve: Az Otsényi Reformata Sz Ekklesia tsináltatta Sallai András Predíkátorságában 1734. die 15 Febr.

Másika belől aranyozott, kívül pedig tsak sárga réz minden írás nélkül.

2. A' Poharakra való két kis sárgaréz Tányérok minden írás és jegy nélkül.

3. Egy nagy, fejér mázú s tarka virágú Cserép Korsó.

4. A’ Szent Asztalra való Terítő, kívül hamuszín virágos kreditor, belől veres selyem arany csipkével.

5. Kisebb Terítő világos kék, Tafotából, fejér és világoskék selyem rojttal.

6. Legrégibb hosszúkás Terítő, sárga fejér virágú selyem keszkenő, zöld pántlika a széle.

7. Tabák szín virágos selyem Keszkenő.

8. Zöld selyem Keszkenő fejér és sárga virágú, zöld csipkés.

9. Lángszínű virágos selyem Keszkenő, szélin zöld, virágos pántlika.

10. Fejér és zöld virágokkal tarkállt veres selyem Keszkenő.

11. Sárga kotzkás vagy sávos selyem Keszkenő, melynek szélire arany tsík és virágos pántlika vagyon varrva.

12. Fejér virágokkal tarkállt szélű zöld selyem Keszkenő.

13. Két avult veres selyem Keszkenő.

14. Kotzkás szövésű nagy Abrosz, két ujjnyi széles tsipkével.

15. Két gyolts Keszkenő, egyik tsipkés szélű, másik sima és a’ Szent Asztalra legalól tettetni szokott, veres márvány szín gyolts.

16. Veres virágos fej érés szélű selyem keszkenő.

17. Egy újj kotzkás virágos és rostos szélű fejér Abrosz.

18. Egy rongyos fejér keszkenő, melynek négy szeglete aranyvirágokkal van kivarrva.

19. Két darab ruha, mellyel a’ Szent Asztalt szokás törölgetni.

20. Egy kés mellyel a’ Szent Kenyeret szokás széjjel darabolni.

21. Két fatányér, négyszegletű, mellyen a’ Kenyeret szokás felmetélni.’'. PROTOCOLLUM 1809.

16 Ismert munkái a pócsmegyeri egyházközség 1774-ben készült tálja, az áporkai és a nagydorogi egyházközség kannái. WEINER 1963,133.

17 WEINER 1978,103.

352