Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Gaál Attila: A szekszárdi szarkofág topográfiájához

- Mérföldkő. A város viszonylagos közeléből származtatott, két töredékből álló mérföldkő előkerülésének körülményei nem ismertek. Lehetséges találási helyként Wosinsky egy ismert lelőhelyű faddi kő segítségével a Szekszárdról Tolna felé vezető út Sárvízen átvezető vámhídjának környékét határozta meg. Felállításának idejét 237-re határozta meg.111 Töredékek mérete: 1.: magasság: 0,65 m, 0: 0,52 m; 2.: magasság 1,10 m, 0: 0,52 m. Őrzési hely: Magyar Nemzeti Múzeum (?).112

Az egykori vámhíd a jelenleg is meglévő vámépülettől (Mauthaus) kevéssé északra lévő - akkor még élő -, ma Füstös néven ismert, holt Sárvíz-medren vezetett át.

Irlinh

N ?

COS?

E ? IIVPA CEAES?

2. G ■ IVL • \SRVS [MA]XIMFÍ[VS

j. P • F • AVG° PONT • M • TRIB P°T///

4. // MP ■ I'" • CoS PROCoS • P • P • ET j. VERVS MAXIMVS

6. NŰBH. CX.S FILIO - AVG-N

7. DAC1CI - Gill lllllll

8. MAXIMIo / // // // // /

9. AB AQ_ M> XCVII

Olvasás

1. IMPerator Caesar ± Cains ÍVLius VERVS MAXIMINVS

3. Pius Felis AVCuslus PONTiíex Maxim«*TRlBnniciae l’üTestalis

4. [bisl IMPerator fill CO11S11I, PHOCOnSul Puter I’alric ET

5. [Cains Itilius] VERVS MAXIMVS

M. ISOblLissimus CAESar F11J0 (sic) AYGnsÜ Nosiri 7. HAClCIs GER[iuanicis Sarmalicis]

H. MA.XIMIs...............................................

9. AB AQuinco Millia Passunm XCVII.

17-18. kép. A Wosinsky számításai szerint a sárvízi hídvám közeléből származó mérföldkő (WOSINSKY 1896, 676) és a lehetséges helyszín (Kataszteri térkép 1860)

Ma már tudott, hogy nem szekszárdi leletek, mégis szólnunk kell a szekszárdi múzeum földszinti folyosóján kiállított két, Hercules tiszteletére emelt oltárkőről is. Ezek egyikét ugyanis Szekszárd első monográfusa, Vendel István mint szekszárdi leletet ismertette könyvében, azzal a képaláírással, hogy azt a (filoxéra után végrehajtott - G.A.) „szekszárdi szőlőtelepítések alkalmával” ásták ki.113 A két követ azonban már Wosinsky is mint Tolna és Mözs közötti területről származókat közölte monográfiájában, azzal, hogy azokat korábban egymásra állítva a tolnai Festetics-kastély, később egymással szemben elhelyezve a Szekszárdi Kaszinó kertjében állították ki.114 Egy 19. század eleji adatgyűjtésből kiderül, hogy a Vendel által jóval Wosinsky után mégis szekszárdinak tartott oltárkövet 1826 körül találhatták.115 A Tolna mezőváros jegyzője által 1829-ben készített iratban az szerepel ugyanis, „hogy három esztendőknek előtte mintegy két ölnyi mélységbül tolnai kápolna mellett egy monumentum ásottatott ki, melyen is Herkulesnek, erősség pogány istenének képe kivésve vagyon...’’.116

A másik kőről Mommsen munkája alapján Wosinsky is úgy tudta, hogy az 1830-ban „Tolna közelében találtatott a város előhegyén.”117 Biztosra vehető tehát, hogy egyik Hercules-oltár sem szekszárdi lelet. Őrzési hely: WMMM, ltsz.: LAP.933.17., LAP.933.21.

111 WOSINSKY 1896, 675-676, 687; WOSINSKY 1898, 146.

112 WOSINSKY 1896, 675. 2.

113 VENDEL 1941,10. - A zavart keltő közlés azért is meglepő, mert Vendelnél is a Wosinskytól átvett, de ott helyes aláírással megjelent kép szerepel.

114 WOSINSKY 1896,734-737.

115 Az 1828-ban kiadott Egyed Antal féle kérdőívre - a többi település elöljáróihoz hasonlóan - Tolna mezőváros jegyzője is feltehetően 1829-ben adott írásos, de dátumozás nélküli választ. CSERNA - KACZIÁN 1986, 228-232.

116 A „képe” feltehetően elírás, mely a „«eve” helyett került a jelentésbe. A Rozmajer család által építtetett kápolna ma is áll a korábban Kisképi-dűlő nevet viselő enyhe magaslaton, a Tolnát Mözzsel összekötő közút nyugati oldalán. Valószínűleg ugyanezt a magaslatot nevezte Theodor Mommsen Tolna „előhegyének". (Az építtetőre: GAÁL - KŐHEGYI 1977, 315.)

117 WOSINSKY 1896, 736.

27