Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Gaál Attila: A szekszárdi szarkofág topográfiájához
- További leletek a szarkofágok környezetében. A két szarkofág lelőhelyeként leírt fenti terület és az Apát utca keleti oldalán lévő házak keletre felé lejtő, hátsó kertekkel rendelkeznek, melyek területéről további római leleteket említ Wosinsky. A szarkofágokhoz közeli részen egy Valentinianus érmét találtak, a következő ház (Wosinskynál „Papp-féle” ház) udvarának lejtőjén pedig számos sír került elő. Ezek egyike szintén kövekből összeállított szarkofág volt, aminek néhány helyszínen heverő darabját Wosinsky még látta. A többi sír peremes téglákból rakott és háztetőszerűen lefedett volt. Az agyag- és üvegedény mellékletek sorsa ismeretlen.101- Csüngődísz. Az Apát utcából derékszögben nyugatra nyíló egykori Szarka (később Vörösmarty) utcából származik egy fürt alakú, három „tojástag” körül apró gyöngyszemekkel díszített arany csüngő, melynek függesztő „fülecse” henger alakú, bordázott. A leltárkönyv szerint római, de thrák készítésű ékszert 1962-ben vásárolták.102 A VÁROSHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI RÓMAI KŐEMLÉKEK- A Kálvária hegyen, a mai keresztek helyén talált feliratos római kövekről az első híradás Mars- iglitől származik. Wosinsky is tőle idézve írja, hogy 1726-ban még látható volt egy „lerombolt vár a hegy fölött” és „különféle római feliratok” találtattak ott.103 Ám azt is hozzá teszi, hogy „ezek mind elpusztultak már, mert az összes római feliratos emlékek, melyeket ismerek, s munkámban ismertetek, csak a jelen században kerültek elő a földből”10*- Mérföldkő- vagy sírkőtöredékek(?). Mehrwerth Ignác főjegyző két „föliratos emlékoszlopról" tesz említést 1884-es feljegyzésében. Az 1826-ban Schneiderbauer Antal szekszárdi lakos udvarában kútépítés alkalmával talált köveket az uradalmi tisztek (nyilván később) a Nemzeti Múzeumba szállíttatták. Amennyiben valóban mérföldkőről vagy akár út menti temetőhöz köthető kövek részeiről lenne szó, az módosítaná a városon átvezető útról alkotott eddigi képet. Schneiderbauer Antal ugyanis az 1842. évi utcajegyzék szerint az 1008-as házszámú házban lakott a mai Kossuth Lajos utca (Pándzsó utca) nyugati oldalán lévő, a jelenlegi Szent László utcától (akkori Sét utcza) számolt 15. házban.105 Ez az utca a dombvonulat irányát követi, s főként a nyugati oldalán lévő kertek területe inkább tekinthető a Vármegyeháztól északra húzódó, - feltételezhetően - limesút folytatásának, mint a város északi kivezető útjának tartott, de csak nagy töréssel és magasabban futó előhegyi utca, a mai Fürdőház és Kadarka utcák.106 (Nem zárható ki az sem, hogy a két kő azonos a következő két ismeretlen helyen lévő feliratos töredékkel.)- Sírkőtöredék, melyet Wosinsky idején a megyeházán helyeztek el. Servianus consulatusának éve alapján Mommsen 134-re datálta, melyet Wosinsky is átvett.107 Az általa által közölt felirat: (P) O L LIT I V S L A E (li) A N V S PRO SE ET FL SVIS V S L M (ser) V I A N O fii 14. kép. O C os) (WOSINSKY 1896,706) 101 WOSINSKY 1896, 795. (Kataszteri térkép 1860, hrsz.: 1898, házszám: 1095. Az 1880. évi házszámjegyzékben Papp Lajos, 1899- 1900-ban pedig Papp Sarolta és Papp Mária családjai a tulajdonosok.) 102 Wosinsky Mór Múzeum aranyleltára, ltsz.: 62.24.1. 103 Az ott ma is álló három fogadalmi kereszt után Kálvária-hegynek nevezett magaslat, valamint annak előhegye, a Bartina legmagasabb része, mely a dombvidék és síkság találkozásának is egyik legmagasabb, a Duna árterére jó kilátást biztosító pontja. - ,Arx destructa super monte... variae hie inveniuntur Romanae inscriptiones.” MARS1GLI 1726. 104 WOSINSKY 1896, 651.1. jegyzet 105 VENDEL 1941,138. - Névelírással b helyett p-vel, Schneiderpauer Antalnak írva. 106 MEHRWERTH 1884,4-5. - A Magyar Nemzeti Múzeum nyilvántartásában nem szerepelnek az említett kövek. 107 A kő holléte ismeretlen. 25
