Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Gaál Attila: A szekszárdi szarkofág topográfiájához

- Oltárkő. A Tolnavármegye és a Közérdek című helyi újság 1910. április 21-i híradása szerint ugyanebben a felsővárosi városrészben, a Séd-patak völgyét összekötő egyik híd - a Bálint-híd - felett mintegy 100 méterrel leomlott a partfal. Az omlásból a zápor egy „csinos”, 84 cm magas római oltárkövet mosott ki.71 A lelet kapcsán a cikk szerzője visszautalt a jóval korábbi leletre és a kövek lelőhelyéről is közölt egy rövid leírást: „A patak, illetőleg a Bartina utca felett vonuló Bödö-hegy oldalában régebben szintén találtak egy oltárkövet, mely a napistennek volt szentelve és most a múzeum római osztályán van. A Bálint-híd felett, amint a Bartina utca a Remete kápolna felé kanyarodik, van egy kis térség, melyre kétfelől, a Bödő és remete felől ömlik a záporvíz a térre s ugyanott kezdődik is a Sédpatak egyik mederága jó mélyen, melyet a víz ereje mosott alá, mégpedig úgy, hogy az árok két partján épült házaknak a felét már a part be és leomlása miatt le kellett bontani. Az árok északi partjából, a partfeletti oldalrészen épültfélszer alatt a legutóbbi nagy esőzés folytán ismét egy hatalmas földtömeg hullott alá’.’72

Az újság a felirat feloldását és annak fordítását - vélhetően Kovách Aladár múzeumigazgató segítségét igénybe véve - az alábbi formában közölte: „Jovi Optimo Maximo Claudius Celer vetera- nus alae Breucorum secundae pro salute sua et suorum. Votum solvit libens et merítő - magyarul: a legjobb és legnagyobb Jupiternek Caludius Celer, a Breukok második lovasosztályának veteránja a saját és családtagjainak üdvéért a fogadást szívesen teljesítette. ”73

A múzeum többi kőemlékével egy időben, 1933-ban leltározták be ezt a második bödői oltárkövet is, de a lelőhely rovatban máig az „ismeretlen” megjelölést találjuk. A fordítás kapcsán fontos megjegyezni, hogy a csapat nem a breucusok (breukok), hanem a brittek nevét viselte. A szöveg feloldása helyesen: ,,I(ovi) O(ptimo) M(aximo) \ Cl(audius) Celer \ v(e)ter(anus) al(a)e \ Brit(tonum)pro |ssalute sua \ etsuorum \ v(otum) s(olvit) l(ibens) m(erito).’’ Az oltárkő magassága 84 cm, szélessége 35 cm, vastagsága 44 cm. Őrzési hely: WMMM, ltsz.: LAP.933.20.74

8. kép. A Séd-patak Bálint-híd feletti partomlásánál 1910-ben előkerült oltárkő

71 SZILÁGYI 1982, 418. - A hír szerint a leletet egy Szekszárd-felsővárosi (Bartina utcai) kereskedő, Spitzer Ede jelentette Kovách Aladár múzeumigazgatónak (Tolnavármegye és a Közérdek 1910. ápr. 21., 3).

72 SZILÁGYI 1982,418.

73 Az újság következő száma is foglalkozott a lelettel és a lelőhellyel. SZILÁGYI 1982,418. (Tolnavármegye és a Közérdek 1910. ápr. 25., 4.)

74 RIU 1034. - Vö. LŐRINCZ 2001, 179. Kát. Nr. 69 (korábbi irodalommal).

19