Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)
Vizi Márta: Kora újkori és újkori kerámia az ozorai várkastélyból. Mázas tál és tányér
Kód Darabszám Réteg F.2. alatti pince 3 feltehetőleg a 19. század eleji magtárépítkezések idején F.16. 5 feltehetőleg a 19. század utolsó harmada a feltöltés kora L. 3 feltehetőleg a magtárépítés során Az azonos díszítésű csoportba sorolt tárgyak igen nagy számban a 34. árokban lévő barokk csatorna tetején lévő betöltésből, a torony betöltéséből (hozzáértve a 21. ároknak a torony felső szintjeinek bontásából) kerültek elő. A földszinti 2. helyiség alatti börtönhelyiségből is kerültek elő töredékek, amelyekből két, majdnem egész edényt lehetett összerakni. Az F.16. helyiség igen nagy mennyiségű leletanyagában is volt négy edény, illetve töredék. A többi szelvény és árok leletanyaga általában a barokk építkezésekkel összefüggő újkori rétegekkel hozható összefüggésbe. Azt azonban, hogy melyik építkezéssel hozhatók kapcsolatba a fenti rétegek, ma sajnos még nem lehet megmondani.27 (Itt kell újra megemlítenem, amire már korábban utaltam, hogy az összes, a feltárások során rendelkezésre álló tárgytípus feldolgozása után esetleg még részletesebb kronológiát lehet kidolgozni.) Mindenesetre megállapíthatom, hogy a 18. század második harmadától kerülhettek földbe a déli oldalon lévő rétegekbe, valamint az eddigi tudásunk szerinti magtárépítkezések során keletkezett F.16. helyiség kialakításakor keletkezett csatorna feletti betöltésbe inkább a 18-19. század fordulóján. Ugyanez vonatkozik a 21. árok torony feletti részeinek alsó rétegeinek és a torony betöltésének darabjaira, hiszen a 34. árokból előkerült töredékekkel való összeilleszkedésük azt bizonyítja, hogy az ottani anyagnak, vagy legalábbis bizonyos részének a 34. árok csatornaboltozat feletti feltöltésével egyidőben kellett a helyére kerülnie. Az egyes leleteknek arra a helyre való kerülésének idejére, ahol a feltáráskor megtaláltuk, igen fontos bizonyítékot szolgáltatnak más leletanyag csoportok vizsgálatai. A X. szelvény, a 21. árok, a 34. árok feltárása során igen nagy mennyiségű, a barokk palota korszakához tartozó kályhacsem- pe-töredék került felszínre.28 Mint már korábban említettem, nem tekinthető meglepetésnek, hogy a 21. árok és a X. szelvény anyagának egyes részei összetartoznak, néhány momentum azonban figyelmet érdemel. Összetartozó töredékek X.1.649. toronybelső 21.2.96. felső szintek: alul X.1.592. toronybelső 21.2.106. felső szintek: alul X. 1.667. toronybelső 21.6.37. felső szintek: középen X.12.19. toronybelső 21.12.19. toronybelső: legalsó feltárt részen Ebből a kis összeállításból látható, hogy a 21. árok felső szintjeinek leletanyaga összeillett a toronybelső anyagával, a toronybelső anyagából előkerült csempe pedig a 21. árok legalján előkerülttel. A csempeanyag alapján megerősíthetem azt a korábban leírt véleményemet, hogy a 21. árok és a X. szelvény leletanyaga egy időben került a helyére, tehát inkább tekinthető az egész egység a helyére kerülés szempontjából egykorúnak. így amiatt, hogy a 34. árok leletanyagával összeillenek az innen való leletek, valószínűleg a két hely leleteit egy időben töltötték a helyükre. Ez a megállapítás a vár külső képe szempontjából érdekes lehet. Ha a 34. árok csatornája a magtárépítkezés időszakában készül, a délnyugati tornyot is akkor töltik fel a már nem használt ke27 Az első építkezések, mit azt a történeti részben láthattuk, 1729-1733 között zajlottak. Az 1730-as évek közepén parkrendezés folyt az épület körül. A 18. század közepe táján építették meg a déli szárnyat. Ezek után jelentősebb átalakítás a vár magtárrá építése volt a 18. század végén, a 19. század elején. KOPPÁNY 1992, 233-236. 28 A késői kályhacsempe anyag vizsgálata tematikai és terjedelmi okokból nem került a disszertációba. 189
