Gaál Zsuzsanna – K. Németh András (szerk.): A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve 38. (Szekszárd, 2016)

Gaál Attila: A szekszárdi szarkofág topográfiájához

és feltehetően almandinnal díszített fülbevalók alapján Kiss Attila a sírt a pannoniai osztrogót lelőhelyekhez sorolta.31 (Térképen: 5.)- A Porkoláb-völgyből, Kecskeméthi János szőlőjéből egy Probus érme került elő.32 (Térképen:

6.).- A Gyűszű-völgyből, Vesztergombi Ádám szőlőjéből egy Valentiniánus érme ismert.33 (Térképen: 7.).- A Baranya-völgyből, Jani Tóth Ferenc szőlőjéből Licinius Augusta (1 db), Julia Maesta (1 db), Maximinus (4 db), Constantinus (1 db) és Valentinianus (4 db) érmék kerültek elő.34- Közelebbi lelőhely-megjelölés nélkül jegyzi meg Wosinsky, hogy „Csatáron talált pénzekből sokat gyűjtöttem, s ezek többnyire Antonius Pius, Cams, Maximíanus, Constantinus I, Constantius, Valentinianus és Valens idejéből valók”.35

Alisca erődjének becsatlakozó útja, az Ördögvettetés

Az Őcsénytől északra, csak kis távolságra lévő Alisca erőd, mely a korai szakirodalomban egykori birtokosa, Dr. Szigeth Gábor neve után Szigeth-puszta és Gábor-major lelőhelyként is előfordul, Wosinsky munkássága nyomán a 19. század vége óta ismert. Az erődöt a szekszárdi dombvonulat keleti peremén futó limesúttal a helyi lakosság figyelmét már jóval korábban magára vonó Ördög- vettetése nevű töltésűt kötötte össze. Eredetét a népi képzelet - mint arra őskori, római kori stb. objektumok esetében máshol is van példa - a török időkre teszi, összekötve azt a középkori Györ- ke Szigeth-puszta közelében állt castellumának látható maradványaival is.36 37 Először 1829-ben, az Egyed Antal adatgyűjtő kérdőívére adott őcsényi válasz említi: „Vagyon az említett Györkei templom mellett a Báta vize partyán egy emberi kéz és munka által készült magos dombotska is, melyet a lakosok Török Lakásnak neveznek, és szintén a dombtól kezdve Szekszárd felé mintegy 200 őlnyi hosszaságra még most is kitetsző, és tsak egy oldalról felhányt széles sántzolás is, melyet hihető a Szexárdi Bégnek keménysége miatt, ki ezt az említett mulató helyéről a szabados járás kedvéért sartz alatt tsináltatt, Ördög vettetésnek neveznek a lakosok’.’31 Három és fél évtized múltán Lauschmann Ferenc őcsényi jegyző még tovább színezte a vár és az annak szélső sáncát napjainkban is láthatóan érintő út történetét: „... az oltovány és körtvélyesi dűlők közt, a’ Bátta széles árokkal és sánczal elkerített helyiség látczható egy épület romjával, hol a’ népmonda szerint a török időben a szegzárdi basa kegyencz hölgye lakott, az út mit Szegzárdról az említett török kisasszony várába csináltatott a’ basa, az akkor nagyon vizegyős téren, talán a’ nagy nehézséggel járt, sokszor megátkozott fáradságos munka miatt, a’ néptől elkeresztelve - máig is ördögvettetése név alatt esmeretes.”38 Wosinsky tervezett monográfia köteteihez készített kérdőívére 1891-ben az őcsényiek már azt válaszolták, hogy az Oltoványi-dűlőben van egy magas domb, mely töltéssel körülvéve, mederként vízzel tele ereszthető volt. A „töltéstől nyugat felé vezet az őcsényi és Szegszárdi határon keresztül az úgynevezett »Ördög vettetés« egész az agárdi határban lévő Leányvárig. Ebből az következtethető hogy a leírt hely egy római Sáncz lehet itt lett találva a II. alatt említett nagy köves gyűrű’.’39

31 KISS 1979, 335. Tabelle 1; KISS 1996a, Abb. 12-13; KISS 1996b, 90. Abb. 1.

32 Közvetlenül a Csatári-völgy útjával határos, a domboldalra felnyúló keskeny szőlőterület (hrsz.: 4556).

33 Vesztergombi Antal ceruzás névátírása a völgy bejáratához közel, a jobb oldalon lévő terület (hrsz.: 3269) fél részén (1860-ban Péter Bencze Ferenc if. tulajdona) szerepel.

34 WOSINSKY 1896, 793. - Nem sikerült azonosítani.

35 Uo.

36 A mai falutól mintegy fél kilométernyire északra a Báta vize észak-északnyugati partján lévő kisméretű várat Miklós Zsuzsa tárta fel 1998 és 2001 között. MIKLÓS 2007, 281-293.

37 CSERNA - KACZIÁN 1986, 196-197.

38 GAÁL - KŐHEGYI 1977, 290. Lényegében ezt a szövegváltozatot közli Csalog József is az Őcsény község levéltárában lévő eredeti példány alapján (CSALOG 1941, 104). - Visy Zsolt szerint az Ördögvettetése érinti a Wosinsky által az őskornál közölt földvár egyik sáncát (e miatt tarthatta a néphagyomány az utat a castellumhoz vezetőnek). VISY 2000,94.680. jegyzet; MIKLÓS 2007,292. 7. jegyzet.

39 Wosinsky Mór Megyei Múzeum Újkortörténeti gyűjtemény, Itsz.: 91.63.43. - Az út Leányvárig való feltételezése minden alapot nélkülöz.

13