Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz

son megjelenik. Nyilván az uralkodó szavának lett is foganatja, ugyanis ezen oklevélen kívül nem hallunk többé sem vitáról, sem magáról a birtokról.171 Szerepel a bátai apátság birtokairól készített 1535. évi feljegyzésben. A cikádori apátság 1558. évi összeírása is feltünteti: Nána a nemeseké. A bíró a búzatizedből szolgáltatott 17 forintot.172 Az 1554-es defterben 10 adózóval szerepel. Többen lehettek, erre utal a 17 forint búzatized.173 Az 1558-as magyar tizedösszeírás tanúsága szerint legalább 17 család élt itt. Az 1564. évi dikális összeírás szerint Nána Bajomi János és Aly Kristóf birtoka, 4 porta van rajta.174 1626. április 8-án összeírták az anyavári uradalom birtokait: „Nána in Tholnensi Comitatu, totalis possessio. Azt mongyák, hogy rácok élik, de nem hódolnak”175 1669-ben pusztaként szerepel.176

Kesztölc neve a latin castellum szó szláv átvételéből ered, és ennek többesszámú alakja, amely várhoz tartozókat, várnépet jelent. Helyét a mai Alsónána és Várdomb határában kell keresnünk. Alsónána területén van a hajdani település központja, nyilván a legmagasabb dombon állt a templom is. Maga a falu átnyúlott a mai Várdomb területére, ahol a lankásabb lejtőkön folytatódott. Az elpusztult község határát pedig a szomszédos települések élték tovább (Alsónána, Várdomb, Alsónyék). Talán a lakosság is ide menekült, ha átvészelte a zivataros időket.177 A falu feltételezhető helyét dűlőnevek alapján 1984-ben Gaál Attila és Kőhegyi Mihály határozta meg. A középkori Kesztölc határa a mai Alsónána, Alsónyék és Várdomb hármas határának vidékén terült el, véleményük szerint a település és temploma az alsónánai részen, „legmagasabb dombon” fekhetett.178 Szentgyörgyi Rudolf 2010-ben így pontosította megállapításaikat: „E megállapítással lényegileg egyet is érthetünk. A templom állhatott „a legmagasabb dombon” (jellemzően a korai Árpád-kori templomépítkezésre) maga az egykori település központja azonban nem a nevét viselő hegyen feküdt. A 14. századi Képes Krónika szerint a település mélyebben feküdt a várdombi castrumnál (...) a fentebb említett, 1381-ben készült oklevél említése pedig a Kesztölc-hegyhez képest jelzi alacsonyabban fekvőnek: (a határ Lak) falu utcájának közepén halad, azon az úton át, amelyik Kesztölcre vezet, s eljutva a falu végéig kétfelé ágazik, az egyik Kesztölcre, a másik pedig fel a hegyre vezet (...). S hogy nem csak átnyúlhatott, de át is nyúlt a mai Várdomb területére, azt a mai falu határában, illetve a tőle északra található mikrotoponimák tanúságán túl éppen az ott épült római castellum, e várszerű építmény minta település nevének feltételezhető motivációja mutatja (,..)”179

Ezt a lokalizálást egykorú adatok is megerősítik 1535-ben egy összeírásban ez áll: „Lak Falu, Kesztölczeőn alól”, azaz a Sár mentén, viszonylag lapos helyen fekvő Laknál magasabban feküdt Kesztölc.180 Hans Derschwam 1553-ban így ír: „Baloldalt az etei szőlőhegyek alatt Kesztölc, Kövesd, Szekszárd...,” amely ismét azt erősíti meg, hogy Kesztölc nem az alföldi jellegű Sárközben, de nem is a Sárköztől nyugatra húzódó dombvonulaton feküdt, hanem a kettő találkozásánál húzódó peremen.181 1997-ben házépítés során embercsontok kerültek elő Várdomb belterületének délnyugati részén, a Pilisi utca 10. számú ház telkén. A helyszínelés idejére mindent visszatemettek, csak néhány embercsont töredéket adtak át. A bejelentők szerint a környező telkek beépítése során is bolygattak meg sírokat. A feltételezett templomhoz tartozó faluhely ettől délkeletre, jórészt az 56-os út

171 SÜMEGI 1997, 314-315.

172 HEGEDŰS 1997, 140.

173 HEGEDŰS 1997,143.

174 VASS 1978, 158.

175 SZAKÁLY1975,276.

176 MNL. TML. Kämmerer hagyaték 1669. dec. 5.

177 GAÁL-KŐHEGYI 1984, 64.

178 GAÁL-KŐHEGYI 1984, 64.; GAÁL-KŐHEGYI 1974, 50.

179 Egy helytörténeti munka alsónyéki szerzője szerint Kesztölc mezőváros a mai Alsónána-Alsónyék-Várdomb közös határánál húzódó kettős völgyben feküdt, lakóinak temetője az alsónánai Kesztölc-dűlő déli oldalán volt, amelynek maradványai a német betelepüléskor is megvoltak. - K. NÉMETH 2011,173. - Kesztölc Pataki József szerint Várdomb határában feküdt, helye a „Nagy István féle szurdikféljáraidnál volt”. - PATAKI 1980, 2.

180 SÜMEGI 1993,100.

181 DERSCHWAM 1984, 493.

240