Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Szabó Géza - Hajdú Tamás: Parasztpolgári fejlődés csírái a Duna mentén, Bölcske középkori temetői tükrében

tartó leltári számok alatt. Az embertani vizsgálatok során a morfológiai nem meghatározását Éry és munkatársai módszere alapján végeztük.14 A biológiai életkor becslésénél infans korcsoportnál a tej- és maradó fogak számát és fejlettségi fokát,15 valamint a végtagcsontok hosszát16 vizsgáltuk. Juvenis korcsoportúak esetében az osszifikáció mértékét17 vettük figyelembe. Felnőtteknél a szeméremcsont facies symphysialisának életkori változásait,18 a koponyavarratok ectocranialis és endocranialis elcsontosodását, valamint a bordák szegycsont felőli végének korfüggő morfológiai változásaira kidolgozott módszert használtuk fel.19 A demográfiai elemzéseket Acsádi és Nemeskéri, valamint Coale és Demény munkái alapján végeztük.20 A taxonómiai elemzés Lipták21 szerint, a testmagasság becslése Sjovold módszerével történt.22 Az adatokat Bemert paleoantropológiái programcsomagjának segítségével értékeltük ki.23 A kóros elváltozások vizsgálatát makroszkóposán végeztük Ortner és Putschar, Aufderheide és Rodriguez-Martin munkái alapján.24 Az embertani vizsgálat során kapott eredményeket az alábbiakban, a régészeti ismertetés mellett, valamint táblázatos formában is közreadjuk (1-4. táblázatok).

1. objektum: Sárga, döngölt agyagalapozás részlete, közvetlenül a kőalapozású falszakasz (2. objektum) keleti irányú déli bővítményének épületen belüli részének sarkában. Az egyébként is keskeny feltárási terület itt a falmaradványok miatt különösen beszűkült és a 6-7. objektumok beásása is megbolygatta ezt a részt. Az viszont világosan látható volt, hogy a 2-3. objektum, falmaradványok mészköves alapozása részben fedte a döngölt agyagalapozás részletét, az így mindenképpen az egy korábbi épülethez tartozott (14. tábla 1).

2. objektum: Nagyjából észak-déli irányú, két végén derékszögben nyugati irányba forduló falszakasz alapozása későbbi átépítések részleteivel (23/b. tábla). Az alapfalak vastagsága 80 cm, a közrezárt belső tér szélessége 2,2 méter volt. A viszonylag szűk belső méret és az ásatási megfigyelések összessége, a történeti adatok, valamint a mai templomhoz való helyzete alapján feltételezhető, hogy egy, a templomhajóhoz csatlakozó kis kápolnát zárt le. A helyenként habarcsba rakott, puha mészkőből készített alapfalak a nyugati irányba derékszögben befordultak, de csak rövid szakaszon lehetett őket követni, mert a korábban ott lefektetett szennyvízcsatorna árkának ásásakor megsemmisültek. Azonban a vízvezetékcső szintje alatt, a kápolnazáródás déli pillérének belső oldalától 3,7 méterre, fehér mészkő maradványokat figyeltünk meg - feltételezhető, ott indulhatott. Ugyanakkor egy fa tuskójának kiásásakor az északi oldalán az ottani pillértől nyugati irányban 2,9 méterre rögzítettük egy alapárok kirabolt, törmelékkel teli vonalát. A szelvényben látható kápolnazáródás vonalában az északi és a déli oldalon is utólag 1,3 méter hosszú támasztópilléreket építettek (14. tábla 2). A kápolna falait ugyancsak utólagos hozzátoldással keleti irányban meghosszabbították (3. objektum). A falak a csatlakozásoknál kötés nélküliek, jól láthatóan elváltak. A falak iránya a fő égtájaktól az óra járásával megegyező irányba 30°-kal tért el, a középkori alapokon álló református templomhoz viszonyítva pedig mintegy 40°-os szöget zártak be.

3. objektum: A kápolna bővítése, a korábbi építmény keleti meghosszabbításának alapfalai. A korábbi kápolna falához (2. objektum) kötés nélkül csatlakozó 3. objektum gyakorlatilag az építmény szélességének megtartása mellett növelte meg több mint duplájára, a 2. objektum feltehetően

14 ÉRY et al. 1963.

15 SCHOUR - MASSLER 1941; UBELAKER 1978.

16 STLOUKAL - HANÁKOVÁ 1978.

17 FEREMBACH et al. 1979.

18 TODD 1920.

19 NEMESKÉRI et al. 1960; MEINDL - LOVEJOY 1985; I§CAN et. al. 1984; I$CAN et. al. 1985.

20 ACSÁDI - NEMESKÉRI 1970; COALE - DEMÉNY 1966.

21 LIPTÁK 1965.

22 SJOVOLD 1990.

23 BERNÉRT 2005.

24 ORTNER - PUTSCHAR 1981; AUFDERHEIDE - RODRIGUEZ-MARTIN 1998.

90