Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Vizi Márta: Előzetes jelentés az ozorai várkastély kutatása során előkerült kályha leletanyagról
Oz.2006.10.1. (8. tábla 4.) Női arc bal felé tekintő ábrázolása. ívelt szemöldök, barna szem, beböködött orrlyuk. Az arcon fehér ónmáz maradványai. A dongás hátrész világoszöld. Oz.2006.11.1. (8. tábla 5.) Szembe néző, erősen töredékes női arc. Jobb oldalt sárga színű hajfonat-hajkoszorú része látszik. Az arc erőteljes, a szemgödör hangsúlyos. Az orrnál két beböködés jelzi az orrlyukakat. A száj is eléggé erőteljes. Az áll kissé tokásnak látszik. Oz.2006.14.1. (8. tábla 6.) Jobbra néző női arc. Hosszú, középen elválasztott hullámos hajjal. Jobb keze a bal vállán nyugszik. Oz.2006.15.1. (8. tábla 7.) Szakállas, szembe néző férfifej. Szemei enyhén aszimmetrikusan helyezkednek ez az arcon. Egyenes szemöldök. Az orr függőleges domborulata alatt két bebökött orrlyuk. Barna bajusz és enyhén hullámos szakáll. Az arcon fehér ónmáz van, a szájat is azzal jelezték a bajusz és a szakáll között.121 OZ.2006. (8. tábla 8.) Turbános férfifej. A magas, vízszintes sávos turbánszerű fejfedő bal széle már a csempe szélén lehetett. Barna, íves szemöldök, barna, kissé ferdén álló szem. Az orr sérült. A száj sérült, de erőteljes lehetett. Barna körszakáll. Talán háromkirályok ábrázolás töredéke lehet. A többszínmázas és az ónmázat is használó csempék között még sokféle töredék található. Ezek igen kis részek, minden bizonnyal az igen vékony csempék könnyedén összetörtek és szétszóródtak a várkastély környékén. A ruharészeket, karokat, kezeket, címertöredékeket ábrázoló darabok már előzetesen többféle kályha létezésére utalnak. Ezek pontos elkülönítése még nem kevés feladatot ró a fenti összeállítást elkészítő szerzőre. A jelentős mennyiségű anyag mindenesetre arra utal, hogy a várkastélyban a 16. század elején is olyan kályhákkal fűtöttek, amelyek a korszak legújabb divatját követték. Minden bizonnyal a közeli Ausztria, Salzburg és környéke kályhásságának termékeit kell lássuk ezekben a töredékekben. A Tolna megyei Decs-Etén a 16. század végén salzburgi vagy annak környékén működő fazekasok termékeit találtuk.122 Ezek a színes mázas csempék azonban már más korszakot, stílust képviselnek, mint a fentiekben bemutatott darabok. A budai várban is jó néhány színes mázas töredék került elő.123 Az ozorai töredékek, az itt bemutatott arcábrázolások, de az egyéb jellemzők alapján (ruha, fegyver, egyéb részletek) szoros kapcsolatban állnak a budai töredékekkel, így a salzburgi, Salzburg környéki kályhások munkáival.124 A várkastélyban a leletek tanúsága szerint nemcsak csempés, hanem szemeskályhák is álltak. A várkastély területén, a „B” jelű aknából mintegy 60 példány kályhaszem (pohár, hagyma és tál alakú szemek, sarokelemek) került elő. Tamási Judit részletes elemzést készített az anyag alapján.125 A várkastély és ezzel együtt annak fűtésének történetében a 16. század közepe, a török hódoltság komoly változást jelentett. A vár a török hódoltság része lett, helyőrséggel együtt. Ennek az időszaknak a leletanyaga egy teljesen más kályhás kultúrát mutat. Az épületet kevéssé használhatták, inkább a palotafal és a várfal közötti területen alakították ki falusias jellegű lakóhelyüket. Ezek maradványai is előkerültek igen sok helyen a feltárások során. Bár kályhamaradványokat nem találtunk, pohár és hagyma alakú kályhaszemek, tányérka alakú szemek kerültek elő nagy mennyiségben a rétegekből. 121 A tárgy a WMMM Látványtárában található. F 1158. Egy másik, majdnem ezzel megegyező arctöredék az ozorai várkastély kiállításán látható. 122 VÍZI 2013, 153-219. 123 HOLL 2001, 353-414. 124 A töredékek feldolgozása folyamatban van. Itt is a töredékesség okoz számos problémát a munkában. Az eddigi restaurálási munkák során csak néhány töredék illeszkedését lehetett bizonyítani, nem lehetett eddig kályhacsempe-rekonstrukciót készíteni. 125 FELD et al. 1989, 189-200. 55
