Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Fuksz Márta: A bonyhádi Stoll mézeskalácsos dinasztia (1847-1946)
A család anyagi és társadalmi helyzetéről sokat elárul a bonyhádi községben adózó iparosok névjegyzéke.56 Adó értéke koronában 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51 feletti Összesen Iparosok száma 1908. 86 40% 70 32% 16 8% 15 7% 8 4% 20 9% 215 iparos 5323 K adó Iparosok száma 1914. 153 56% 50 18% 41 15% 15 5% 3 1% 12 5% 274 iparos 4698 K adó Bonyhád községben adózó iparosok névjegyzéke és előző évi adóik mértéke. 1908., 1914. A kimutatás szerint Stoll Jakabnak 1908-ban 12, 1914-ben 11 korona volt az adója. Ebben az időben az összeírás szerint két mézeskalácsos dolgozott Bonyhádon. Matenovics Alajos - aki az 1914-es összeírásban szerepel - szintén ugyanannyi adót fizetett, mint Stoll Jakab. Az összegekből kitűnik, hogy Bonyhád város bevétele az iparosok adójából 1908-ban jelentősen több volt, mint 1914-ben, miközben az iparosok száma még nőtt is. Jelentősen megnőtt azon réteg száma, akik 10 korona alatt fizettek adót. A 11-20 korona közötti adózók 1908-ban még kitették az iparosok egyharmadát, 1914-re számuk lecsökkent. Ebből a rétegből - a bevételcsökkenés folytán - vagy az alsóbb kategóriába csúsztak, vagy - sikerességük folytán - egy magasabb adókategóriába tudtak átlépni az iparosok. A számadatok alapján valószínű, hogy az újonnan belépő iparosok a legalacsonyabb adókategória számát gyarapították. Stoll Jakab mindkét adóévben fenntartotta helyzetét. Adójának csökkenése ellenére is az iparostársadalom - és vele együtt Bonyhád polgárságának - középső rétegéhez tartozott a 20. század elején. Gyarapodó vagyonuk másik bizonyítéka, hogy a család már Stoll Jakab halála előtt átköltözött a Budai utca 4-be.57 A József utca 268. számú házból a család egy belvárosban lévő, Bonyhád középpontjában fekvő ingatlanba költözött. Ilyen jellegű mobilitásra az üzleti sikerességében bízó iparos vállalkozik. Valószínű, hogy az I. világháború előtti boldog békeidők évei stabil megélhetést, gazdasági prosperitást biztosítottak a mézeskalácsosok számára. A történeti források gazdasági helyzetükről még egy fontos információval szolgálnak. A család hagyatékában fent maradt a Bonyhádi Takarékpénztárnak a Királyi Törvényszékhez mint Váltóbírósághoz benyújtott keresete, melyben részletesen felsorolják mely családtagok, mennyivel tartoznak a pénztárnak.58 A Stoll családból Stoll Jakab, két testvére, a szekszárdi Stoll Alajos pékmester és Szeidling Józsefné, született Stoll Terézia, illetve sógora, a Mucsiban lakó Hofbauer Gábor összesen 150 Koronával és ennek 1908. június 9-e után elmaradt kamataival tartoztak, mely összeget „bárhol található ingó.......és ingatlanaikra terheltetni” kérik. Sajnos arra nem kapunk választ, hogy Stoll Jakab esetében a tartozásnak volt-e köze az édesapjától átvállalt adóssághoz, vagy újabb kölcsönről volt szó. Egyéb források hiányában azt sem ismerjük, hogyan rendeződött a pénz visszafizetése. Arra azonban választ kapunk, hogy Stoll Jakab ingó- és ingatlan vagyona között sem a hőgyészi fióküzlet, sem annak tartozékai nincsenek felsorolva, csak a bonyhádi ház és a hozzá tartozó legelőföld, melyet még szüleitől örökölt. Egy későbbi adat is megerősíti a hőgyészi üzlet felszámolását. Stoll Jakab halála (1915.) után 56 MNL TMLIV. 416.b. 5699/1908. és 9016/1914. Völgységi Járás Főszolgabírája. Iparügyek. Bonyhád. 57 Jelenleg a Rákóczi u. 4. számnak felel meg. 58 Kielégítési végrehajtási kérvény. Királyi Törvényszék 1908. 153/1. Családi iratok. Stoll László tulajdona. 438