Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Fuksz Márta: A bonyhádi Stoll mézeskalácsos dinasztia (1847-1946)
iß «►MEISTEB-BR1EÍ, Miilfr-W»r(lrt|<TmtMím Stoll Ferenc mesterlevele. Pécs, 1847. megyei települések között, így nem elképzelhetetlen, hogy néhányan ide kérték felvételüket 1823 után. Ezt támasztja alá Stoll Ferenc eredeti, német nyelvű mesterlevele 1847-ből, ami fennmaradt a család hagyatékában: „Pécs szabad királyi város mesterlevele: Mi a pécsi szabad királyi Alsó-Magyarországon lévő polgári gyertyaöntő és mézeskalácsos mesterek céhének céhmestere és alcéhmestere és a céh egésze nevében ezzel a levéllel elismerjük, hogy Stoll Ferenc gyertyaöntő és mézeskalácsos megjelent előttünk és azt kéri, hogy a mi ládánkhoz, mint igaz mester felvételt nyerjen. Amely kérését nem utasítottuk el, hanem hozzájárultunk oly módon, hogy Stoll Ferenc minden jelenlevő szabadságainkban és jogainkban részesüljön, legényeket tarthasson, szabadíthasson fel és inasokat pártolhasson. De ezeknek nyitott láda előtt kell felszabadítva lenniük, és a megfelelő díj letételével kell történnie. Mindezek megerősítésére állítottuk ki Stoll Ferencnek a mesterlevelet, szokásos céhlevelünkkel megerősítve. Pécs szabad királyi város, 1847. június 6.”15 Általános szokás volt, hogy mestervizsga előtt a legény megházasodott, mert céhmester csak így lehetett, vagy ígéretet tett arra, hogy egy éven belül házasságot köt. Bár az országos hatóságok 1814-ben rendelettel tiltották meg a mesterré lett legény házasságra kötelezését,16 a bevett szokások nehezen változtak meg. Stoll Ferenc már mesterré válása előtt házasságot kötött a bonyhádi szü15 Az eredeti, német nyelvű mesterlevél szövegének fordítása. Családi iratok. Stoll László tulajdona. 16 SZABADFALVI 1986, 13. 431
