Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Lovas Csilla: Adatok Garay Ákos pályaképéhez a népi témájú alkotásai és néprajzi munkássága kapcsán
A WOSINSKY MÓR MEGYEI MÚZEUM ÉVKÖNYVE ♦XXXVII. (2015) 351-371. LOVAS CSILLA * Adatok Garay Ákos pályaképéhez a népi témájú alkotásai és néprajzi munkássága kapcsán Garay Ákos 1866-ban születetett Apáti pusztán Tolna megyében. (1. kép) Apja, Garay Antal1 a Jan- kovich-Bésán birtokon volt intéző. A gyermekkori környezet, a puszta világa, az ott élő cselédség és a béresek és a sok állat, elsősorban a lovak szeretete egész életére meghatározó élmény volt Garay Ákos számára. Már egy korai, kötelező rajzokat tartalmazó korai iskolai füzetében2 is találunk egy- egy apró „pusztai életképet” is, ezek nyilvánvalóan nem tartoztak szigorúan a megoldandó feladatokhoz. (2. kép.) Első valódi önálló rajzainak témája a béresek, kocsisok portréi és természetesen a különféle állatok alakjai. 1882-ben megnyitott vázlatfüzetében3 a rajz mellé nemcsak az emberek nevét, hanem az állatokét is feljegyezte. (3-4. kép) Apja korán felismerte tehetségét, ezért 1882-ben beíratta a budapesti Mintarajziskolába.4 A rajztanárképző intézmény szigorú és valószínűleg nagyon unalmas volt a pusztai szabad levegőhöz szokott fiatalembernek. A szabadkézi rajz mellett a hallgatók mintázást, ékítményes rajzot (ornamentikát) és építészeti formatant tanultak az első évben, a tanulás alapja a lap- és gipszminták másolása volt. Garay itt ismerkedett meg Csók Istvánnal, aki szintén ebben a tanévben kezdte meg tanulmányait a Mintarajziskolában. Csók önéletrajzában így jellemzi ezt az időt: „Pesten a tanulásnál sokkal jobban érdekelt a tepertős pogácsa, mit Garay Ákossal együtt fedeztünk föl egy múzeumkörútí péknél. Rájöttünk egyúttal, hogy sok mindenben mennyire egyforma a gusztusunk, mind e mai napig. 1 Garay Antal (1822-1911) Garay János költő öccse. Garay Antal 12 éves korától önállóan tartotta el magát, mesterséget tanult. 1844-től négy éven át vándorlegényként járta Európát. Több évet töltött Párizsban, ahol Tárogató címmel kéziratos magyar újságot szerkesztett. Az 1848-as februári forradalom alatt harcolt a barikádokon. A magyar forradalom hírére gyalog indult haza. Itthon a 49. honvédzászlóalj katonája lett, végigharcolta a szabadságharcot. 1849 után gazdász képzettséget szerzett. Több helyen dolgozott gazdatisztként. 1862-től negyven éven keresztül vezette az apáti-pusztai birtokot. Garay Antal 1856-ban vette feleségül Kender Rozáliát, öt gyerekük született. Az utolsó szülés után gyermekkel együtt az anya is meghalt, Ákos ekkor még nem volt három éves. Garay Antal néhány év múlva feleségül vette Weicher Lujzát (1848-1908), hét gyermekük született. Antal gyermekei közül 9 érte meg a felnőtt kort. 2 WMMMKGY Dók.: 96.31. 3 WMMM KGY Dók.: 96.32 4 Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképző 351
