Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja
kapcsolatos elvárások végül oda vezettek, hogy a kiadások meghaladták Kiss Pál befolyó jövedelmeinek nagyságát. Erről így írt apósának: „Én személyesen éppen nem költők. Ruháim, kotsiim, lovaim, mellyeket a múlt, ’s nagyobb részt az előbbi Esztendőkben szereztem, de hivatalos állásom csak ugyan költséggel, ’s sok költséggel jár. s noha ezeknek viselése mostani jövedelmeimet felül haladja, - még is reményiem, hogy egyszer rendbe jővén, - könnyebben fogom azokat viselni, ’s a magaméval beérni: - azonkívül gyermekeim nem lévén, ha könnyelmű Atyafiaimnak holtom után kevesebbet hagyok, s egy részét vagyonomnak a’ hivatalnak szentelem, - belső indulatom ez iránt nem kárhoztat’.’144 A magas költségekkel járó társadalmi elvárások nemcsak a kormányzót, hanem feleségét, Csapó Idát is érintették. A reprezentáció megnövekedett kiadásai részben őt terhelték145, emellett a jótékonykodásból is kivette a részét, sőt kifejezetten egyik kezdeményezőjévé vált. Csapó Ida Fiúméba érkezésekor már betöltötte a 30. életévét, a kor fogalmai szerint középkorú nőnek számított. Több mint 13 éve házas, gyermeke nem született, s erre az időre többé-kevésbé bele is törődött abba, hogy gyermektelenül éli le az életét.146 A családanyai szerepről lemondva, új tartalmat és elfoglaltságot talált a kormányzónéi poszttal kínálkozó lehetőségekben. Nagy háztartást vitt, sok vendéget hívott, s amennyire az alapvetően olasz környezetben lehetett, ápolta a magyar szellemet.147 Jótékonykodásával is kitűnt, Asillo di Carita néven karitatív szervezetet hozott létre, melyhez az anyacsászárné Carolina-Augusta támogatását is elnyerte.148 Csapó Ida karitatív tevékenységének egyik legmaradandóbb eredménye az 1841-ben Fiumében létesített óvoda, amely két év múlva már 160 gyermekről gondoskodott.149 A fiumei évek alatt Csapó Ida közéleti kérdések iránti érdeklődése megmaradt, sőt, részben a reformfolyamatok felgyorsulása, részben a kormányzói kinevezéssel helyzetükben bekövetkezett változások miatt, még intenzívebbé vált. A tengerparti város fejlesztése a magyar polgárosodás egyik fontos részterülete. Kikötője kijáratot biztosítva a tengerre az ipar és mezőgazdaság számára új piacok elérésének lehetőségével kecsegtetett. Erre az időszakra az is világossá vált, hogy a tömeges áruszállítás megvalósításának elengedhetetlen kelléke a vasútépítés,150 amit a Kossuth vezette 144 MNL TML Csapó cs. ir. 39. dob. 37. pali. Kiss Pál levele Csapó Dánielnek 1838. aug. 6. 145 CSAPÓ é.n. 16-17.,, A mit a kormány ad, abból alig tellik a cselédségre? Férjem minden jövedelme felmegy a pompára? és mennyibe kerül nekem is a representatió, a sok ajándékok, jótétemény 146 CSAPÓ é. n.13. „betöltém a harmincadik évemet, a fiatalságnak vége van; a vihar ugyan még elérhet, de el nem meríthet többé; eleget éltem, hogy nyugodt lélekkel fogadjam a sors rendeléseit. Különben is szerencsésnek tartom mostani helyzetünket, gyermektelensé- günkben dolgot és szórakozást ad; férjemet szép hivatala, engemet a nagy háztartás foglal el.” 147 VAY é. n. Vay Sándor szerint Kiss Pál kormányzósága alatt rendkívül élénk társasági élet folyt Fiúméban, a magyar szellem legfontosabb ápolója Csapó Ida volt. 148 CSAPÓ é. n. 26. Az anyacsászárné személyes audiencián fogadta Csapó Idát kifejezetten a jótékonysági szervezet támogatásának kérdésében 149 S. PALLÓS 2008, 67-68. Az óvodalapítás gondolatának megszületésében bizonyosan szerepet játszott Bezerédj Amáliához fűződő barátsága. 150 Országgyűlési tárgyalások folytak egy Vukovár—Fiume és Buda-Fiume vasútvonal létesítéséről, de 1848-ig csak a tervek és a nyomvonal egy részének kijelölésére került sor. 339 13. kép. Karikatúra a kormányzópárról
