Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja
zettségéhez nem fér kétség, ugyanakkor egyáltalán nem világos, hogy milyen mértékben hatottak rá férje nézetei. Nemeskéri Kiss Pál ugyanis Csapó Dániellel ellentétben kifejezetten konzervatív felfogást képviselt. Széchenyi Hitelben megfogalmazott reformelképzeléseivel szemben az őt bíráló, hagyományos rendi sérelmi alapon politizáló gróf Dessewffy József véleményével értett egyet.121 A forrásokat olvasva a kutatóban leginkább az a benyomás alakult ki, hogy Csapó Ida elsősorban a vele személyes kapcsolatba kerülő emberek gondolatait közvetítette apjának írt leveleiben, biztosan számítva arra, hogy Csapó Dániel egyetértőén fogadja azokat. A Kiss házaspár egy évtizedet töltött Bécsben. Ez alatt az idő alatt nemeskéri Kiss Pál fokozatosan haladt előre a hivatali ranglétrán. Nem érdemtelenül. A vármegyei intézményekkel ellentétben a központi kormányhivatalok sokkal inkább bürokratizálódtak, a hivatali előrejutáshoz elengedhetetlen volt a teljesítményben mérhető, rendszeres munkavégzés is. Sztankovánszky Imre barátja halálakor írt nekrológjában fontosnak tartotta kiemelni, hogy Kiss Pál milyen „feltűnt szorgalommal" végezte munkáját,122 s bizonyosak vagyunk abban, hogy ezúttal nem a búcsúztatókban szokásos túlzásról van szó. A fennmaradt levelezés ugyanis egyértelműen igazolja, hogy nemeskéri Kiss Pál valóban sok időt fordított munkájára. Csapó Ida nemegyszer utal arra, hogy mennyire elfoglalt a férje, szombat délelőtt egyedül kell vendéget fogadnia, mivel Pali még a hivatalban van, máskor arról számol be, hogy az urának annyira sok a dolga, hogy éjfélig is ír. A szorgalom valóban fontos, de nem egyedüli feltétele volt a sok tekintetben kiszámíthatatlan hivatali előmenetelnek. Az első előléptetés 1829-ben történt, amikor Kiss a Magyar Udvari Kancelláriától az Államtanácshoz került át,123 majd rövid idő múlva az Államkancelláriához. 1832-ben a Magyar Udvari Kancellária titoknokává nevezték ki,124 három évvel később pedig a Magyar Királyi Helytartóságon tanácsnoki címet nyert. Úgy tűnt, hogy ezzel elérte vágyott célját, hogy Budán láthassa el hivatali szolgálatát.125 A valóságban azonban mégsem ez történt. A kinevezések ellenére Kiss Pál még hosszú ideig az Államkancelláriánál maradt, ahol udvari tanácsosi rangban jegyzőkönyvvivőként dolgozott. A hosszú várakozás azonban végül meghozta gyümölcsét: 1837-ben V. Ferdinánd Fiume kormányzójává nevezte ki, és még ebben az évben el is foglalta új állomáshelyét.126 FIUMEI ÉVEK A Habsburg Birodalomhoz tartozó Fiume Magyarországhoz csatolásának gondolatát először II. József vetette fel 1776-ban, amikor anyja megbízásából beutazta a Tengermelléket. Az átalakítás fő célja az volt, hogy utat nyissanak a magyar terményeknek az Adriai-tengerhez, egyúttal ellensúlyt képezzenek Trieszt kereskedelmi túlsúlyával szemben. Mária Terézia 1779. április 23-án kiadott diplomája rendelkezett Fiume Magyarországhoz csatolásáról, a döntés törvényi szintű elfogadására azonban csak 1807-ben került sor. A napóleoni háborúk alatt a város és környéke francia megszállás alá került, Illyria néven egy bábállam jött létre, s az osztrákok ugyan már 1814-ben visszafoglalták a területet, de csak 1822-ben csatolták újra Magyarországhoz. 121 MNI, TML Csapó cs. ir 19. dob. 82. pali. Kiss Pál levele Sztankovánszky Imrének 1830. dec. 21 .„Ezen órákban a’napokban kezdém el olvasni Gr. Desewffy Josef Taglalattyát, Széchenyi hiteljére nézve, kinek állításaival - a tónust némely helyett ki vévén, - igazán megvallom, nagyobb részent meg edgyeznek.” 122 MNL TML Sztankovánszky cs. ir. 20. dob. 102. pali. Nemeskéri Kiss Pál nekrológja. 123 MNL TML Csapó cs. ir. Kiss Pál levele Sztankovánszky Imrének 1829. ápr. 2. „ Hivatal beli változásomrul már úgy is tudósítva leszel - pro hicet nunc csak egyedül foglalatosságomban tapasztalom a’ különbséget, - s minden esetre ki jelelésnek tekinthetem mivel nem mindegyikben helyezhetődik ezen bizodalom. - hanem sem in honori fiús, sem in utili, azzal semmmi haszon sintsen öszve kapcsolva, - azonban reményiem.... a jutalom annak idejében reám is fog háramlani.” 124 MNL TML Csapó cs. ir. 39. dob. 37. pali. Kiss Pál levele Csapó Dánielnek 1832. nov. 12. 125 MNL TML Csapó cs. ir. 19. dob. 82. pali. Kiss Pál levele Sztankovánszky Imrének 1833. „ Az első lépés, mellyet tettem, nem igen nagy volt, ’s inkább szerettem volna Budára jönni, - ez marad ennek utána is szolgálatom czélja.” 126 MNL TML Sztankovánszky cs. ir. 20. dob. 102. pali. Kiss Pál nekrológja. 333
