Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja
Mondja-mondja édes egyetlenül szeretett Kiss Asszony azt a’ szavát és egyedül szereti és magának választja utolsó pihenésiig imádó Tisztelőjét Vidos Istvánt?8 Irám Kottán Ápr. 27-én 1822.” Vidos Istvánnak - a bizakodó sorok ellenére - a valóságban nem sok esélye volt arra, hogy Ida kezét elnyerje. A család ugyan jó nevű, Vas megye egyik legrégibb, nemességét a 13. századig visszavezető famíliája. A vagyon viszont idővel jócskán megkopott, legalább is erre utal az a gyűlölködő vita, amit Vidos István volt anyósával, Csapó Zsófiával folytatott elsősorban a gyermekneveléssel kapcsolatos költségek fedezése miatt. Nem növelte esélyeit az sem, hogy Csapó Zsófiát kérte meg arra, hogy levelét úgy juttassa el Idának, hogy az ne kerüljön a szülők kezébe. A volt anyós ezt a kérést nem teljesítette, hanem egyenesen Tengelicre küldte a levelet, becsének pedig beszámolt a szülőket megkerülni akaró szándékról.58 59 Vidos nyilvánvaló célja ezzel az akcióval az volt, hogy a kislány tapasztalatlanságát kihasználva az „első imádó” szerepében tetszelegve nyerje el Ida kezét. Számítása végül kudarcot vallott, az pedig nem jelenthetett vigaszt számára, hogy az „imádott Kiss Asszony” első hódolója leveleit haláláig megőrizte. 1821 sok tekintetben változást jelentett Csapó Ida életében. Ahogy korábban is írtunk róla, ebben az évben töltötte be 14. életévét, neveltetése gyakorlatilag befejeződött, a nevelőnőt elküldték, zongoraleckéket sem vesz már, bevezetik a társaságba. Az ifjú hölgy különösen gyakran fordul meg a szomszédos Bezerédj birtokon, Hidján, ahova ebben az évben költözött be a fiatal házas Bezerédj István feleségével, Amáliával, aki Idának igazi kebelbarátnőjévé vált. Hídja a megyei társasági élet egyik fontos központja ebben az időszakban, ahol elsősorban a Csapó, Sztankovánszky, Bezerédj és Kiss család tagjai találkoztak nagy rendszerességgel, kiegészülve a megyei nemesség más tagjaival.60 Vasárnap közösen hallgattak misét, felváltva Hidján, Tengelicen és Kajdacson.61 Gyakoriak a vadászatok is, a farsangi időszakban pedig nevezetesek a kölesdi és szekszárdi megyebálok.62 A Hidján rendszeresen összegyűlő társaság az a kör, amely Ida párválasztásában szerepet játszott. Nem egészen úgy, ahogy a szülők azt eredetileg tervezték. Lányukat ugyanis Bezerédj Pálnak, István öccsének szánták.63 A választás nem véletlen, hiszen a tervezett házasság nem csupán a már meglevő rokonságot erősítené, s egyúttal a Gindly vagyon potenciális utódok általi koncentrálódását segítené, de a szomszédság miatt a közelben is tartaná egyetlen gyermeküket. Egy váratlan szerelem azonban keresztül húzta a szülők számítását. Csapó Dániel 1824 márciusában Bezerédj Istvánnénak írt levelében számol be Ida leánya és nemeskéri Kiss Pál (1799-1864) eljegyzéséről: „Mindaketten másfelé látszottak lenni elhatározva, - úgy mond - de az Egeknek máskép tetszett. Megesmerték egymást s úgy látszik, mintha mindaz a mit eddig mindketten kerestek egymásban meglelték volna. Mi szülők saját választásokhoz áldásainkat adjuk, a házi s legfőbb boldogságot megszerezni magokon áll’.’64 58 Uo. 59 MNL TML Csapó cs. ir. 41. dob. 46. pali. Csapó Zsófia levele Csapó Dánielnek. 1822. jún. 16. 60 Glósz József hívja fel a figyelmet arra, hogy a reformkorban a nemesség első vonalába tartozó nemzetségeket szerteágazó birtokaik miatt, inkább dunántúlinak, mint megyeinek lehet nevezni. GLÓSZ 2014 a 93. 61 BODNÁR-GÁRDONYI 1918, 104-106. Glósz József a Tolna megyei nemességet három nagy csoportra osztja. Az egyik a paksi, bölcskei, némedi és tengelici közbirtokosság, melyhez baráti kapcsolatok révén a Sztankovánszky család is tartozott, a másik a Perczel, Dőry nemzetség, a harmadik pedig a gyönki közbirtokosság, mely ragaszkodva protestáns hitéhez, nem ápolt szorosabb kapcsolatot előbbiekkel. GLÓSZ 2014 a 84-85. 62 BODNÁR-GÁRDONYI 1918,104. 63 BODNÁR-GÁRDONYI1918, 106. 64 BODNÁR-GÁRDONYI 1918, 107. A szövegben Kiss Pál más irányú elköteleződésével kapcsolatban talán Sztankovánszky Lillára történik utalás. Sztankovánszky Imre és Kiss Pál gyerekkori jó barátok voltak. Kapcsolatukban a házasságkötést követően törés következett be, amely csak három év múlva állt helyre. Sztankovánszky számára még nehezítette a helyzetet, hogy maga valószínűleg Ida iránt táplált gyengéd érzelmeket. MNL TML Sztankovánszky cs. ir. 19. dob. 82. pali. 324
