Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz

kaszának előkerülése kapcsán a középkorról-késő középkorról írt, Vass Előd 1989-ben pedig úgy nyilatkozott, hogy a pécsi vízvezetékhez hasonlóan, legkorábban az 1440-es években épülhetett.313 314 Keltezésénél figyelembe vehetjük Kubinyi András véleményét, amelyet a középkori Magyarország városi vízvezetékeinek összegyűjtése kapcsán tett: ,Magy ott építettek vízvezetéket, ahol nagyobb számban éltek feudális urak, akár időlegesen, akár állandóan (a főváros, püspöki városok - talán a lovak miatt? -), vagy ott, ahol közvetlen közelben nem volt folyó. Azonban ez az utóbbi megfigyelés is csak akkor érvényes, ha a város nem szőlőtermő vidéken fekszik’.™ Mivel a középkori Szekszárdra egyik feltétel sem igaz, úgy gondolom, hogy nem indokolt az itteni vízvezetéket a középkorra keltezni, a török kori vagy még inkább a 18. századi datálás elfogadhatóbbnak látszik.

313 VASS 1989, 59.

314 KUBINYI 1984, 641.

31