Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja
A cseperedő gyereket harmonikus család vette körül. Ezt a képet sugallja Neugass Isidor 1811-ben készített festménye, ami ha némiképp idealizál is, összességében mégis valós képet fest a Csapó családról. A kor nemi szerepekről vallott felfogását hűen tükrözve, a kisgyermek anyjához bújik, miközben az apa a férfiasság és a nemesi státusz attribútumaiként egy vadászfegyvert és egy kutyapórázt tart a kezében. Ida kétségkívül szerencsés családban született, anyja és apja nagyon jól kiegészítették egymást. Gindly Katalin vagyont hozott a házasságba, Csapó Dániel pedig azt a képességet, hogy ezt a vagyont ne csak megtartsa, hanem tovább is gyarapítsa. A szülők között - az elérhető források alapján legalább is úgy tűnik - jól működő munkamegosztás alakult ki. A birtokot Dániel kezelte, ő határozta meg a gazdálkodás módját, a fejlesztések irányát, gondoskodott a termények értékesítéséről. 1807-től 25 éven át saját kezűleg vezetett pénztárkönyve, miközben kitűnő forrás a család életmódjára, egyben lenyomata is egy a gazdálkodást hivatásnak tekintő szemléletnek, amit Csapó Dániel sikerei egyik fontos zálogának tekinthetünk. A házastársak közti levelezés ugyanakkor egyértelműen rávilágít arra, hogy a birtok ügyeinek intézésében bizonyos mértékig Gindly Katalin is részt vett. Férje részben üzleti ügyeket intézendő, részben a rendszeres füredi kúrák, később követi tevékenysége miatt gyakran volt távol Tengelictől. Ilyenkor a feleség nemcsak beszámolt a gazdasági munkák állásáról, hanem közvetítette is férje utasításait az ispánnak, ellenőrizte azok végrehajtását, pénzügyeket intézett, nagy összegű számlákat rendezett. Önálló üzleti döntéseket viszont nem hozott. Egyik levelében arról tájékoztatja például Csapót, hogy Daróczy járt náluk, aki rögtön nyélbe akart ütni egy üzletet, de ő egy későbbi időpontot adott neki, amikorra reméli, hogy már a férje is itthon lesz.29 A házastársak közötti munkamegosztással kapcsolatban még egy érdekes megfigyelést tettünk. A levelek és a pénztárkönyv bejegyzései alapján úgy tűnik, hogy noha mindketten vettek kúrát Füreden, csak a legritkább esetben töltöttek ott egyszerre hosszabb időt. Joggal feltételezhető, hogy ezzel arra törekedtek, hogy a nyári gazdasági munkák idején legalább az egyikőjük Tengelicen legyen.30 Az 1820-as évek második felétől Csapó Dániel erősödő közéleti szerepvállalásával - alispánná, majd országgyűlési követté választják - feltehetőleg a feleség még többet vállal a tengelici ügyek intézéséből. A gyermekneveléssel kapcsolatos feladatokat illetően az arányokat tekintve éppen fordított a helyzet. Ebben Gindly Katalin vállalt nagyobb részt, de egészen bizonyos, hogy nem hiányzott az apai gondoskodás sem. Ida gondozásában két éves koráig dajkák segédkeztek, később nevelőnők 29 MNL TML Csapó cs. ir. 38.dob. 35. pali. Gindly Katalin levelei Csapó Dánielnek. A levelek német nyelvűek és nagy többségükben év megjelölés nélküliek. 30 MNL TML Csapó cs. ir. Csapó 18. dob. 279-281. pali; 38. dob. 35. pali. Gindly Katalin levelei Csapó Dánielhez é. n. 317
