Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Zsuzsanna: Tagyosi Csapó Ida (1807-1856), egy reformkori nő portréja
forrón lángol mindaz iránt, mi honunk felvirágzását érdekli.”5 Megismerhető-e és milyen mélységig az az életút, amely egy pontján Széchenyi elismerését is kivívta? Változtak-e a női szerepek a szülők generációjához képest? Szolgál-e általánosítható tanulságokkal Csapó Ida története? Megjelenik-e, s ha igen, milyen formában a reformkor változást hirdető eszmeisége a női gondolkodásban? Mindezen kérdésekre keressük a választ, elsősorban a Csapó család Tolna Megyei Levéltárban őrzött iratainak segítségével. CSALÁDI HÁTTÉR A Csapó család Ida apja, Dániel (1778-1844) a jó nevű Csapó nemzetség sarja, melynek nemességét 1630-ban Komárom királyi városban hirdették ki.6 A nemességet szerző ős, György családfája a magas születésszám miatt gyorsan terebélyesedett. A család előneve arra utal, hogy egykoron birtokaik lehettek a Komárom megyei Tagyoson, az ősi birtokot azonban csak nevében őrizte a család, a valóságban nem tudta megtartani. Témánk szempontjából kiemelendő, hogy a Csapók György II. (1650-1712) felesége, Győry Éva révén szereztek földtulajdont Tolna megyében, Dunaszentgyörgyön és Némediben.7 A család anyagi helyzetének alakulásáról csak kevés megbízható adattal rendelkezünk. Csapó György a felmenőiről írt monográfiájában úgy tudja, hogy Csapó Sándornak az 1780-as években 200 ezer forintja lett volna, amit ő egy pesti ház vásárlására fordított.8 Az adat hitelességét illetően komoly kétségek merülhetnek fel. Egyrészt Sándor életkora miatt, aki 1772-ben születvén, nagykorúságát csak 1796-ban érte el, vagyis ezt megelőzően vagyon feletti rendelkezési jogot aligha gyakorolhatott. Másrészt, maga a megjelölt összeg is valószínűtlenül magasnak tűnik, mindannak tükrében, amit a család anyagi helyzetéről a levéltári forrásokból megtudhatunk. Csapó Dániel és testvérei - Terézia, Pál, Zsófia, Sándor és Imre - korán árvaságra jutottak. Apjuk, Dániel I. 1781-ben, anyjuk csáfordi Tóth Zsuzsanna 1789-ben halt meg. Az árvák tutora és curátora az anyai nagyapa, Tóth Sándor volt, aki a gyermekek neveléséről gondoskodott és vagyonukat is kezelte. A testvérek közötti osztályegyezségre 1795-ben került sor. A teljes vagyont 13 279 rénes forintra becsülték, amely három vagyonelemből tevődött össze, a győri házból, a dunaszentgyörgyi birtokból, illetve a Győr melletti majorból és a hozzá kapcsolódó földekből. A hat testvér egyenlő arányban részesedett a javakból, mindegyikőjükre 2213 forint jutott.9 A dunaszentgyörgyi birtok kezelését a legidősebb testvér, Pál végezte, aki az 1790-es évek közepén itt is telepszik le. A gazdálkodás mellett hivatalt is vállalt, a 18. század végén Tolna vármegye főjegyzői tisztét töltötte be.10 Franciául is beszélő, nagy műveltségű emberként tartották számon, a Szekszárdon levő francia hadifoglyokkal is ő tartotta a kapcsolatot.11 A családon belül a felnövekvő nemzedékek iskoláztatása kiemelten fontos szerepet játszott. A használható tudás megszerzésére való törekvés egy előrelátó életstratégiát is tükrözött. A képzettség nem csupán a magasabb társadalmi presztízst jelentő hivatalok elérését tette lehetővé, hanem - különösen a csekélyebb birtokú családok esetében - olyan állások megszerzését, melyek jövedelme a családi költségvetés fontos részét képezték. Csapó Dániel nagyapja, József például ügyvédként tevékenykedett, herceg Savoyai Jenő teljhatalmú jogtanácsosaként szerzett magának már fiatalon tekintélyt.12 Nagybátyját, Csapó Józsefet Debrecen híres orvosaként és több természet-tu5 MNL TML Csapó cs. ir. 61. dob. 29. pali. 6 CSAPÓ 1985, 8. 7 Uo. 8 CSAPÓ 1985, 20. 9 MNL TML Csapó cs. ir. 3. dob. 21. pali. 10 CSAPÓ 1985,19. 11 Uo. 12 CSAPÓ 1985,13. 314
