Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
De nincs nyoma szőlőtermelésre utaló must tizednek vagy boradónak ami feltehetően arra utal, hogy saját szőlőhegyük nem volt és extraneus művelésre sem volt lehetőségük.403 Az 1572-73. évi török fejadó defterben Ság 40 felvett adózóval szerepel Őcsény, Nyámád, Kis és Nagy Bát környezetében. Az itt lakó családfők: Madaras Antal, Simon Máté, Kovács Péter, Tolnai Balázs, Lőrincz Balázs, Kovács Antal, Péter Lukács, Kerekes Lőrincz, Demeter Péter, Demeter Gergely, Gergel Balázs, Fodor Gergely, Fodor Máté András, Bertalan Balázs, Vég Máté, Kerekes György, Kozári Simon, Szád István, Kerekes Mihály, Szabó Antal, Csehi Gergely, Péter Éliás, Tolnai János, Má- los Éliás, Síri János, Séri Éliás, Éliás István, Csald János, Csald Gergel, Török István, Török Péter, Vég András, Damján Pál, Török Tamás, Sár Tamás, Pár György, Sági Mihály, Sági István, Sági Mihály, Sági Benedek.404 A szekszárdi kerületben és szandzsákban lévő szultáni hasz-birtokok 1574-95 közötti állapotáról készült defterben Ság falu halastavai után halketted és haltized címen fizetendő 8000 akcsét tüntettek fel. Előtte Nyámád, Őcsény és Györke után Belácz és Ebes van a jegyzékben.405 A szekszárdi szandzsák kapuadóit 1580-ban feltüntető jegyzéken Ság 28 kapuval szerepel.406 1590-91-ben a törökök 21 adózó családfőt írtak össze itt.407 Ahmed budai pasa idejéből 1596. szeptember 5-én jegyezték fel Ság falut és tartozékait 6500 akcséval, mint amely akkor Ibrahimtól, Véli Musztafára íratott át.408 1592-ben Martonfalvay Imrének adóztak: „Esztendeig való adójok a Ságiaknak tészen florenos Hungaricelas No. 25. Mindenféle vetésekbűl Kilentzed jár. Ártán No. 1. Patyolat No. 1 vég. Száras Karmasin Csjzma No. 2. Ny est bőr No. 2. Rókabőr No. I”409 Később ismét feltűnik a falu neve. Káli Péter szekszárdi apát kéri azokat a falvakat „melyeket nekem adott volt Matthesy György uram úgy mint Papoczi prépost győri kanonok Anno domini 1611.” Ebben az iratban Eöczen, Szerdahel, Ikcse, Kövesd ... Mezős (Mözs), Feyer víz, Szaagh, Decz, Éten stb. a sorrend, összesen 32 helységet felsorolva.410 E források alapján tudjuk, hogy Ság a Sárvíz és a Duna között, közvetlen a Duna mellett helyezkedett el. Határolja hosszában Györke puszta a tolnai területig, szélességében Iccse pusztától a Dunán át Fájsz nevű fokig tart.411 1669-ben rácok lakták.412 Az 1689. november 2-i összeírás szerint: Ságh most elnéptelenedett hely, Martonfalvay birtoka, akinek az uraság elismerése jeléül egy pár karmazsin csizmát adott. A török császárnak 3 imperi- álist, a török földesúrnak 1 imperiálist, a zsellér 50 dénárt fizetett. A gabona tizedét a szekszárdi bégnek adta. Ugyancsak a bor helyett 1 imperiálist. Erdeje, rétje, szántóföldé és halászatra alkalmas vize bőségesen van.413 Iccse Árpád kori halászfalu maradványai a Sárvíz partján a mai palánki híd környékén kerültek elő. A helynevek is ide azonosítják: lesei tó nádas, mocsaras tó. A mai Mözstől nyugatra lévő dűlők: icsei szántók, icsei legelő, icsei erdő. A mözsi és szekszárdi határ közelében fekvő falu helyét érintette az M9 gyorsforgalmi út nyomvonala. Vizi Márta 1995 és 1997 között folytatott nagy kiterjedésű feltárása során azonban templomra utaló nyom nem került elő a Fekete-ér mentén húzódó domb északi részén. A középkori templom - ha létezett - a domb szőlőkkel beültetett déli felén sejthető.414 Már a korai időben a szekszárdi apátság birtoka volt, bizonyíték erre az apátság 1514. évi birtokjegyzéke.415 Egy icsei kisnemes nevével is találkozunk a középkorban, 1417-ben, amikor is 403 VELICS-KAMMERERII. 1890, 357-359. 404 VELICS-KAMMERER I. 1886, 240. 405 VASS 1978, 158. 406 VASS 1978, 163. 407 VASS é.n. 85. 408 VASS 1978, 77. 409 VARGA-BODA 1973, 60. 410 HEGEDŰS 1997,180. 411 VARGA-BODA 1973, 29. 412 MNL. TML. Kämmerer hagyaték 1669. dec. 5. 413 VARGA-BODA 1973, 72-73. 414 VÍZI 2010, 371-372; K. NÉMETH 2011, 183. 415 VARGA-BODA 1973, 34. 272
