Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
Andrásnak. Tolnay vállalta, hogy minden esztendőben az úrnapi vásárkor megjelenik Martonfalvay győri lakásán, s ott átad neki 2 pár cselebi (úrnak való) csizmát és 3 vég vörös abaposztót.387 A szentmiklósi „szegény együgyű jobbágyok” - ahogyan magukat aláírták - 1654. szeptember 1-én Martonfalvay Ádám földesuruknak azt írták, hogy mint annak előtte, úgy most is levelükkel akarnak életjelet adni magukról. Mostanáig - az utolsó levelük óta - sehonnét háborgatás nem érte őket és csöndességgel végezhették a betakarítást. Kérték földesurukat, hogy ezután is legyen oltalmukra, amint ők is engedelmes jobbágyok lesznek minden időben. Panaszkodtak, hogy a halnak nagy szükségében vannak, mert a vizek igen elapadtak, és még ételre valót se igen foghatnak. Ha idejét adja Isten, nem fognak elfelejtkezni az urukról, hanem meglátogatják. Az uraság leveléből megértették, hogy kisasszony napjára (szeptember 8.) fölhívott valakit közülük; de felmenni nem volt módjuk, „mível az rajtuk uralkodó Török uraktul még arra alkalmatos szabad utunk nem engedtetett, mivel hogy övék az hatalom”. Kérik a földesurat, hogy írja meg, mi az akaratja s adjon levelet, hogy az adójuk summája mennyi legyen, és tekintsen el elmaradt adójuk megfizetésétől.. E nyomorúságuknak nem ők az okai, hanem, hogy mindenfelől sokan követelnek tőlük adót, akiknek joga nem is volna hozzá. Levelet kérnek minden háborgatás ellen, hogy mind az uraságukhoz való járásukban, s mind egyéb szükséges dolgaikban, vagy kereskedésben, vagy másban ők is a földesuruk oltalmában jöhessenek-mehessenek békességgel. Aláírva: „Szegény együgyű jobbágyid a Fekete Sár parton, az vár (azaz: Palánk) alatt nyomorgók: Százy Jakab, Százy György, Százy Máté, Nagy Mihály.”388 Egy 18. század eleji összeírás szerint már nem volt temploma. A templomot 1987 és 1991 között Gaál Attila tárta fel. Előkerült a templom 110 cm széles homlokzati falának alapja, mindkét hajófal egy-egy szakasza, valamint az északi oldalhoz - sekélyebb alapozása és a falai által vágott sirok tanúsága szerint - utólag épített sekrestye maradványa. A falakat a hódoltság idején jórészt az alapozásból is kitermelték. Az egyházat széles mészkőfallal vették körül, ezen belül és kívül is késő középkori sírok feküdtek, a nyugati homlokzat előtt pedig előkerült egy osszárium részlete is. A rom köré még a hódoltság idején is temetkeztek. Az alaprajz szerint a hajó belső mérete 6,4x4,65 méter. Falvastagsága átlagosan 1 méter, alapozása törtkőből készült. Az északi hajófalban és a nyugati zárófal alapozásának középvonalában egy-egy, a déli hajófalban pedig három, négyzetes alakú, 10-40x40 cm-es, az alapozásba 40-60 cm-re belemélyedő, körbefalazott oszloplyuk került elő. A szentélyzáródást - a helyét jelző törmelékben talált 1544-es Ferdinánd-dénár alapján - még a hódoltság elején kibányászták, a záródás módja ezért nem állapítható meg. Az ásatási alaprajz szerint legalább 32 sír került elő.389 Ság nevének két „a” betűs változatát Csánki nemes nevében már 1381-ből említi Saagh formában. Kilencven évvel később, pontosabban 1470-ben Possessio Sagh, 1474-ből pedig Saag formában fordult elő. Véleménye szerint „részben a széki (bátta-széki) apátságé volt”.390 A pápai tizedjegy- zékben mindössze egyszer említett Azaag nevű plébánia minden bizonnyal Ózsákra vonatkozik. Romjai szerepelnek Schnemann József 1818-as megyetérképén. A Duna-mappáció 1828-ban készült térképszelvénye Őcsénytől keletre, az Ózsáki-zátony mellett a templomra utaló Templomhely és Templom foka helyneveket tüntet fel. Egyed Antal kétszer is megemlékezik róla, először így ír. „Mind e mái napig találtatnak e helségtől napkeletre, az úgynevezett Ózsáki tó mellett, egy régen elromlott templom falainak darabjai, amely mellett elmenő fok ma is Templom fokának neveztetik’.’391 Később megemlíti, hogy „Ózsáki templomnakfundamentoma most is meg vagyon’.’392 Néhány évtizeddel később, a Pesty-féle helynévgyűjtés kapcsán az őcsényiek azt jegyezték meg a Templom387 VARGA-BODA 1973, 64. 388 VARGA-BODA 1973, 64. 389 K. NÉMETH 2011, 155. 390 CSÁNKI 1897, 44. 391 CSERNA-KACZIÁN 1986, 193. 392 CSERNA-KACZIÁN 1986,196. 270
