Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz

telek jutott egy-egy jobbágycsaládra, vagyis a telkek nagyon meg voltak osztva, de elszegényedésükre utal az is, hogy 4 puszta, lakatlan telek is volt itt, amelynek földjeit senki sem művelte.

A telkes jobbágyok régebben egy forint földbért fizettek földesuruknak, mégpedig két részletbe: Szent Györgykor és Szent Mártonkor, most azonban átalányban 100 forintot róttak ki rájuk, vagyis körülbelül 2 forint esett egy-egy jobbágyra. A zselléreket nem terhelte földbér, mert vagy egyáltalán nem volt földjük, vagy csak nagyon kevés, s mivel tizeddel sem tartoztak, helyette - mint már a középkorban is - fejenként 6 dénár sarlópénzt űzettek. Ami az egyéb szolgáltatásaikat illette, a robot helyett, épp úgy mint a középkorban, halat kellett adniuk Zrinyi udvarába: „hetes halakat” és nyolc vizát. A természetbeni ajándékok helyett is vizákat és más halakat kellett Csáktornyára küldeniük, mégpedig annyit és akkor, amennyit és amikor Zrinyi parancsolta. Az eteiek bírták ekkor az ebesi halastavat is. A sárközi falvak nagy része a török alatt hászbirtok lett, kivéve Asszonyfalvát.267

Ugyanakkor természetesen már a török is adóztatta az eteieket. A defterek szerint 1557-ben 155 adózó ház van Étén.268 1566-ban 112. 1559-ben Decset269 Nyéket és Bátaszéket elpusztult helyként tüntetik fel, ahol adózó portát már nem lehetett összeírni.270 Ez csak úgy magyarázható meg, hogy a decsiek egy időre szétszóródtak a Sárköz rengetegébe és kisebb településeibe, mert 1566-ban Decs újra szerepel a defterben Bátaszékkel együtt. A ránk maradt defterek 1572-ben említik utoljára Étét271 de a város még 1614-ben is szerepel a királyi kamara egy lajstromában. 1558-ban még lakott hely Decs. A tizedfizetők nevében Tybor Máté birót említik: 31 köböl és 2 pint a bortizedük. 6 dénárjával tartoznak fizetni. (Köbölönként itt 47 dénárt számítanak.) A magyar forint 100 dénárjával is tetemes a lakosság számára, ugyanis 15 forint bortizeddel tartoznak és így 250 bortized-fizetőt kapunk. Azonban talán Asszonyfalvát is ide kell számítani. 1558-ban 6-6 dénárjával fizettettek a decsiekkel 15 forintot, 15x100 dénárt 31 köböl és 2 pint bor után. Amíg Szekszárdon 33 dénár egy köböl, vagyis 7 liter bor, addig Decsen 47 dénár. Egy pint bor török pénzben 5 akcse, magyar pénzben 10 dénár lenne, itt Decsen majdnem 12 dénár, Szekszárdon 8 dénár. Nem biztos, hogy Decsen a 22 hl-nyi bortermés teljes termés volt. Lehet, hogy ez megmaradt hátraléka a decsieknek. 1565- 1566-ban Decsen 68 búzatermelőt jegyeznek fel a törökök, 639 kile búzatizeddel. Egy kilét kb 31 kg-nak számítva, ez 1907 métermázsányi búzatermést jelent. Viszont 70 kaput írnak, ezt legalább kettővel-kettő és féllel szorozva nagyon jelentős családszámot, népességet mutat. Egyébként mintha a búzatermelők beírt száma is kevés lenne a búzaterméshez, ugyan is átlagban 28 métermázsányi termés jut egy családra.272 Méhkasadóban 296, keradóban 140, kenderadóban 75, kaszaadóban 350, malomadóban 100, sertésadóban 1500, gyümölcstized 8, kenderadó 25, bádtava 450 akcsét tett ki, ez összesen 19224 akcse volt.273

1564-ben Túr Ali szekszárdi mirhva haszjövedelme Decsről: búza 24 kila, összeg 625 akcse. Szőlőkért adó 5000 akcse, Bádtava 5750. Új irtások 2250. Kasza, sarló adó és kertadó 15 akcse. Mohamed bég fehérvári mirhva felelősségén Decs 180 kile búza 2500 akcse, Bádtava 850 akcse.274 A falvak élete nagyjában ugyanúgy folyt, mint a magyar uralom alatt, legfeljebb annyiban fordult rosz- szabbra sorsuk, hogy új uraik nagyszerűen értettek hozzá hogy mindenből jövedelmet szerezzenek s egyre újabb és újabb adókkal, illetékekkel, bírságokkal sújtották őket.

267 HOLUB 1958, 6-7.

268 1557-ben Étén 145 adózót és 10 szegényt írnak össze. - HEGEDŰS 1997, 142.

269 HEGEDŰS 1997, 163.

270 HOLUB 1958, 8.

271 1565-1566-ban „Ete városban” bor vámról, borszállítási vámról írnak, vásártér utáni jövedelemről, mészárszékadóról, bárány- és hal tizedről. 112 kaput jegyeznek 5600 akcse fejadóval, tehát egy kapu után 50 akcsét szednek. 1572-ben itt 190 adózó szerepel. A magyar tizedösszeírásban 13 portával szerepel és Szigetvárhoz tartozik. „Etényben” elég nagy a bortermés, 81 helyi és 22 szerem- lényi lakos részéről 1446 hl, 8507 és fél pint musttized. Azonban külön feltüntetik még 15 etei és 86 decsi lakos 8857 és fél pint musttizedét,ami további 1500 hektóliternyi bortermést jelent. A búzatized 304 kile, ez 912 métermázsányi búzatermést jelent. - HEGEDŰS 1997,166-168.

272 HEGEDŰS 1997, 144; 168.

273 VELICS-KAMMERER 1890, 336; HEGEDŰS 1997, 163.

274 VELICS-KAMMERER 1886,180.

252