Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
tartozott, 1398-ban azonban csere útján a váci káptalan kezére jutott mindkét település. Ekkor említik először az oklevelek Decset és Étét. Az 1398. évi oklevélben azt olvassuk, hogy a váci káptalan 39 decsi és 31 etei jobbágya a pécsváradi apátság szomszédos Őcsény nevű birtokára tört, s ott a határjelek helyét erőszakosan megváltoztatta. A somogyi konvent, amelyet a király a vizsgálattal megbízott, a jelentésében név szerint felsorolta azt a 31 etei jobbágyot, akik ebben a hatalmaskodásban részt vettek; kétségtelen, hogy az itt élő jobbágyoknak csak egy része volt ez, így lakóinak a számát ekkor több százra tehetjük.254 A viszonylag késői okleveles adatok nem jelentik azt, hogy a település csak a 14. században települt volna: az eddigi leletek arra utalnak, hogy Ete már a kora Árpád-korban, a 10-11. században is létezett. A középkorból a váci káptalannak még egy etei jobbágyát ismerjük, akiről szintén hatalmaskodás kapcsán emlékezik meg egy oklevél. Sárközi János volt ez akit, amikor Bátára ment, megtámadták a bátaszéki apátság jobbágyai, megverték és elvették 80 forintját. Ete már korábban is népes település volt, hisz a 14. század elején a Szent Lélek tiszteletére avatott aránylag nagy jövedelmű parochiális egyházáról olvasunk a pápai tizedjegyzékben. Ugyanekkor Étén kívül csupán Ebes, Őcsény, Kesztölc és Aszivágy voltak a Sárközben templomos helyek, Decsen csak fakápolna állt még a 15. század elején is, s a váci káptalan 1402-ben kért engedélyt a pápától, hogy helyette kőtemplomot építhessen és kegyúri plébániát alapíthasson. Minthogy kérvényében megemlíti, hogy ezen a vidéken a templomok kőből épültek, kőtemploma volt Étének is.255 Ete már a pápai tizedjegyzékben szerepel. 1402-ben a pápa a Tolnai Máté halálával megüresedett etei plébániát Etei Domokos fia Péter áldozópapnak adományozta; a plébánia jövedelme ekkor nem érte el az 50 aranyforintot. 1422-ben Péter fia Bereck, az etei Szent Lélek plébánia rektoraként nyert teljes pápai búcsút. 1446-ban László mester váci kanonok volt az etei plébános, aki egy birtokperben határosként vallomást tett. Az etei Szent Lélek egyházat 1455-ben is említik.256 Tolna megye középkori templomai közül méretével és alaprajzi elrendezésével is kiemelkedő, nagy méretű, öt építési periódust magán viselő egyházat Miklós Zsuzsa és Vizi Márta 1997-ben tárta fel. Az első templomot valamikor a 12-13. században építették, ismeretlen szentélyzáródása a későbbi átépítések során semmisült meg. Ezt a templomot még ugyanebben a korszakban nyugat felé - feltehetően karzat és esetleg torony építése miatt - kibővítették, majd a szentély északi oldalán sekrestyével látták el. Jelentős bővítése a 14. század végén kezdődött: a korábbi szentély lebontása után a nyolcszög három oldalával záródó szentélyt építettek, a sekrestyét pedig trapéz alakúra változtatták. A 15. század végén, a 16. század elején a csarnoktemplomot tovább bővítették: a sekrestyét mintegy „mellékhajóvá” alakítva a nyugati zárófalig meghosszabbították, a déli oldal keleti részéhez oldalkápolnát építettek és ennek szélességét is hasonlóan végigépítették. Az így nyert ál-háromhajós épület hossza 28,8 méter, szélessége 9,2 méter volt. A déli oldalkápolnában két falazott kriptát, az északi oldalkápolnában falazat nélküli, osszáriumként használt gödröt, a templom körüli temetőből pedig 54 sírt tártak fel. Felmenő fal egyetlen helyen, 10 cm magasan maradt csak meg, a teljesen bolygatott egykori padlószintre szórvány padlótéglák utaltak. Az egyház felszerelési tárgyai közül napvilágra került egy a 13-14. század fordulójára keltezhető kör meneti kereszt, egy rézcsengő, négy 15. századi könyvveret és talán gyertyatartóhoz, illetve csillárhoz tartozó bronztöredékek.257 A város virágkora a 15-16. századra tehető. Vásároshely volt, az egyetlen a Sárközben. Hetivásárát - melyet vasárnaponként tartottak -, 1565-ben említik először.258 1526-ban Szulejmán szultán néhány napig időzött csak a mohácsi csatamezőn, azután Budára 254 HOLUB 1958, 3. 255 M1KLÓS-VIZI 1999, 212-226. 256 K. NÉMETH 2011, 52. 257 K. NÉMETH 2011, 52-53. 258 SZAKÁLY 1969,40. 249
