Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
tanúkihallgatás147 jegyzőkönyve is, mely szerint a hátai apátság birtokát képező falvak közül addigra már Nána és Lak mellett az 1627-ben még rácok által lakott Nyirzó, valamint Asszonyfalva, Kövesd és Újfalu is pusztává lett. (Szigetvár eleste után egyes falvak, mint például a rácok által lakott Lángfő, valamint Mórágy Veszprémnek adóztak, de ugyanakkor a „zsoldos rácok” által lakott Bátaszék „hódulatlan”volt, azaz nem adózott sehová sem.)148 Egy 1772-es térkép a Várdomb délkeleti szélétől Sárpilis irányába húzódó fokot Egyház-fok néven jelöli, amely bizonyára a középkori laki templomra utal. K. Németh András szerint 2009-ben Czövek Attila a sárpilisi bekötőúttól délre, a Sárvíz egykori medre nyugati oldalán körülbelül 900 méter hosszan húzódó faluhelyen belül a magassági ponttól délre körülbelül 70 méterre azonosította a templomot, 15-18 méter sugarú körben sok terméskő- és téglatöredéket talált. A temetőre utaló embercsontok a templomtól dél-délnyugatra jelentkeztek, a lelőhely középső részén pedig egy másik téglaépítmény is előkerült.149 Kürt vagy Kürtösről szóló írott anyag mellett mindössze egyetlen olyan helynévről tudunk, mely a település nevére utal, azt is meglehetősen távol Kürtös feltételezett helyétől. A mai alsónánai határban a belterület északkeleti végénél lévő magaslatot nevezik Kürtös hegynek.150 Ezt a helyi szájhagyomány sajátos módon összeköti másik két magaslat, a nyéki határ közelében lévő Kesztöc és Klokocsek nevével. Elmondás szerint valaha ez a terület „Kesztöc és Klokocsek vezérek vadászterülete volt. A vadászkürtöt a Kürtös tetőn fújták meg. Mindhárom domb: Kürtös, Klokocsek és Kesztőlcz azonos magasságú és könnyen beláthatok egymásról’.’151 Ez arra utal, hogy noha a nevek több évszázadon át fennmaradtak, a háromszori népességcsere eredményeként eredetük teljesen feledésbe merült. A település helyének meghatározása nehéz. Az 1627. évi birtokfelsorolás azt mondja, hogy „Kürtös, közel Mórágyhoz, jó falu ráczok lakják’.’152 A bátai apátság egykori birtokai ügyében tartott pozsonyi tanúkihallgatáson 1669-ben azt vallja két bátai és egy-egy decsi, valamint nyéki tanú, hogy „Kürtös Mysko (Nyirzó?) és Sziács között vagyon, Rácok lakják, pécsi püspök úr bírja” Egy 1671-es levélben pedig az áll, hogy „az Kürtösi Ráczok is azt mondják, hogy a mórágyiakkal egy úr bírja őket”153 Tehát Kürtöst elsősorban Kismórágytól délre levő terepszakaszon kell keresni.154 Érdekes módon Kürt, Kürtös vagy Kürtösre utaló név a középkorra vonatkozóan nem bukkan fel sehol. Csánki sem ismeri, és a későbbi forrásokból is csak annyi derül ki egyértelműen, hogy beletartozott a délnyugat sárközi falvak körébe, és nagy valószínűséggel nem a síkon, hanem a dombszélen vagy a dombok közötti völgyek valamelyikében lehetett. A bátai apátság Sárközben és környékén lévő birtokairól 1535-ben készített összeírásban Kürtös neve nem szerepelt, de 1558-59-ben mint a „kesztölci káptalanhoz” tartozó, Szigetvár számára újonnan meghódított falu került fel a jegyzékre évi 14 forint adóval.155 1554. évi török defter szerint Kürtös lakói a következő családfők: Boros Ferenc, Zilay Tamás, Zila Bálint, Balga Bars, Tód Marko, Csór István, Nagy Pál, Bars Tamás, Zsibó Mátyás, Csala Gergely, Szent Józsa, Figedűs gergely, Pesti Benedek, Bári Jakab, Barát Mátyás, Tód György.156 1559-ben azt írták róla, hogy a titeli káptalanhoz tartozik. November 29-én Hay Pál bíró öt keresztnyi dézsma búza fejében lerótt öt forintot, nyolc köböl dézsma bor fejében (köbölét nyolc meszellyel számítva, meszelyenként nyolc dénárjával lerótt öt forint tizenkét dénárt).157 Nyolc sze147 HEGEDŰS 1997, 203-204. 148 BERTA-GAÁL 1998, 192. 149 K. NÉMETH 2011,138. 150 Német megfelelőjeként az 1852-es és 1860-as kataszteri térképen a Kortasberg elnevezés fordul elő. VADAS 1981, 490. 151 VADAS 1981,491. 152 SZÉKELY 1889, 33. 153 Róluk pedig már az 1669-es tanúvallomásban is az állt, hogy Veszprémnek adóznak, de a szentmártoni apátúr a birtokos. - HEGEDŰS 1997, 203-205; SZILÁGYI 1992, 35. 154 BERTA-GAÁL 1998, 192. 155 TÍMÁR 1997,222; 225; 247. - Kesztölci káptalanról nem tudnak forrásaink, a titeli káptalannak azonban voltak itt birtokai például Aszivágy, Nyirzó, Kesztölc. 156 SZILÁGYI 1992, 33. 157 TÍMÁR 1989, 231. 238
