Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Balázs Kovács Sándor: A régi Sárköz
Gergely, Boló R, Damján ]., Feleki Péter, Tót M., Farkas Máté, Ferencz R, Csáni L., Kovács János, Rigó István, N. Ferencz R, Nagy Gergely, Bobolcsi Tomás, Kovács R109 Említi a szekszárdi szandzsák tímár javadalom-birtokosainak jegyzéke is 1574 és 1595 között. Jövedelme a kapu illetékből, a gabona tizedekből, a haltizedből és -kettedből, valamint egyéb összegekből 51210 akcse.110 111 A török összeírok 1590-91-ben 50 adózó családfőt írtak össze Alsónyéken, 1622-23-ban 33-t, míg 1641-42-ben szintén 33-t.lu Mint a bátai apátsághoz tartozó birtok, 1627-ben a pozsonyi káptalan kezére került 40 házzal, ugyanakkor, amikor Decs is csak 40 házból állt.112 Tóth Károly úgy tudja, hogy a református vallást 1626-ben vették fel.113 114 Mint a decsiek a Buvatba, a hagyomány szerint úgy menekültek a nyékiek a mocsarak közt fekvő Besenyő-hát rejtekébe a hadjárások idején. Itt káka-böngyölével és súlyommal táplálták magukat és gyermekeiket. Azt is emlegetik egyesek, hogy az odamenekülteket a tatárok magyar szóval próbálták kicsalogatni: „Kati, Panni, Sári, Mari gyertek ki, elmentek már a tatárok’.™ Alsónyéktől nyugatra lévő dombok alatt több falu teljesen eltűnt a török korban, a felszabadító háborúk és Rákóczi szabadságharca során. A nyéki határba olvadt bele Lángfő, Újfalu és Aszivágy határa vagy legalábbis határának egy része, de a települések népének Nyékre való költözéséről nincsenek olyan szép adataink, mint az eteiek és asszonyfalviak Decsre húzódásáról. Az említett falvak 1558-ban még mind lakottak, 1572-ben már csak részben, 1627-re pedig már mind lakatlanná váltak, illetve rácok lakták. Rác faluként említik 1627-ben a Sárközben Lángfőt, Nyirszót és Őcsényhez tartozó Ebest ás Almást is.115 A falutól keletre a Duna felé is volt egy elpusztult település: Pörböly. A nyéki szállások egy részét egy egykori falu magaslatára telepítették a 18. században. A pörbölyi határ másik részén Báta és Bátaszék osztozott. Nyék lakói 1674-ben: „Bíró Növendős Janos, 1 ökör, 2 tehén Marki István, 8 ökör, 6 tehén, 3 ló, sertés Kocsis Janos, 6 ökör, 3 tehén, sertés Ferencz Istók, 2 ökör, 2 tehén, sertés Lőrinczi Janos, 2 ökör, tehén, sertés Faucha Miklós, 6 ökör, tehén Mattias István, 2 tehén Tóót Janos, 8 ökör, tehén, sertés Tóót Matthe, 4 ökör, tehén, sertés Vargha Istók, 6 ökör, tehén, sertés Vargha Mihály Istók, 4 ökör, 4 tehén, sertés NB. Hagyó István, 10 ökör, tehén, jó sertés. Hagyó Janos, 2 ökör, tehén, sertés Csindo Janchi, 2 ökör, tehén NB. Varga András, 10 ökör, tehén, equos sicut Hagyó, sertés etc. Kémes István, 6 ökör, tehén, sertés Tóót Janos, ökör, tehén, sertés 109 VELICS-KAMMERER 1886, 243. 110 VASS 1978,158. 111 VASS é.n. 85. 112 ANDRÁSFALVY 1975,122. 113 TÓTH 1914, 114 ANDRÁSFALVY 1975, 122. 115 ANDRÁSFALVY 1975,122. 234