Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen
Számunkra főként az előlap a fontos, mert felépítése és mintázata nagyon hasonlít a c. változathoz tartozó pártákéhoz. Az előlap felső harmadát ezen is bástyatetőfokból álló, előredőlő pártázat képezi. Felső szegélyét a körülvágásnál magasabbra hagyták, ezért a bástyafokok nagyobbak. Az apró, csillagszerű virágok már pontként sem jelentek meg a felületen, a háromszögek pálcatagjai is hiányosak. Az alsó mező sávos, szalagos mintázata azonban kopottsága ellenére is értékelhető, sőt, amennyire ez az elmosódott felület alapján megállapítható, a 8. tábla 2. díszítményével részleteiben is azonos. 2. Vörös téglaszínű, bástyatetős, pálcatagos, zegzugvonalas töredéket gyűjtött Mészáros Gyula 1962-ben a szekszárdi török palánkvár egykori területén lévő Vörösmarty utcában, az ott végzett földmunkák során (7. tábla 7). 3. K. Németh András az előzőhöz hasonló, egy bástyafokos, de más agyagból készített, világosszürkére égett (de nem redukált égetésül) töredékre lelt 2014-ben a simontornyai vár közvetlen közelében végzett szennyvízvezeték-fektetést ellenőrző munkája során.66 4. További két - talán szempontunkból legfontosabb - töredék ugyancsak csatornázási munkák során került napvilágra Tolnán, Tolna-Posta előtt lelőhelyről (15. tábla 3-4).67 A sárga alapszínű, de grafittal felületkezelt csempetöredékek mellett ugyanilyen anyagú, négyzetes száj nyílású kály- haszemtöredéket, valamint egy téglavörös kályhaszemdarabot is találtunk.68 A kályha, amelyhez tartozhattak, a Dunántúlról, a Kisalföldről, az Alföldről és Észak-Magyarországról egyaránt ismert, redukált égetésű szemeskályhák körébe tartozott, de amint arra a leltárkönyvi bejegyzés is utal, színe helyenként sárga volt. A galgahévízi hasonló kályhalelet kapcsán Sabján Tibor írta le, hogy a redukált égetésű szemekből épített kályha tartós használata során a szürke kályhaszemek hőnek kitett felületei kivilágosodtak, szürkésfehérre, rózsaszínűre változtak. Ilyen esetben az eredeti sötét felület visszaállítására a látható felületeket grafitréteggel vonták be.69 A két töredék együttes mintázata lényegét tekintve azonos az újpalánki párták c. csoportján látható díszítményével. Annyi a különbség, hogy a pálcatagok és a köztük lévő csillagok (vagy apró virágok?) jóval plasztikusabbak, csakúgy, mint a kisebbik töredék S alakú szalagdísze. Mindkét töredék hátoldalához köríves palástmaradvány csatlakozik, melynek éle egyenesre vágott, vagyis a korongolt tálrésznek nem volt fedőlapja. Ez a tűztér irányában nyitott „kályha” segítette az előlap átmelegedését. A 16. század éveiben jelentős fejlődésen átment mezőváros, Tolna neves hitszónokai és protestáns iskolája, valamint módos polgársága révén messze földön ismert településsé vált. Kéttornyú középkori temploma köré épített palánkvára és annak környéke sajnos már viszonylag korán gyártelepnek adott helyet, így a török időszakra vonatkozó leletek csak véletlenszerűen, a fentihez hasonló földmunkák során kerültek elő. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy a korabeli szandzsákközpont - Szekszárdnál is sok tekintetben fejlettebb - mezővárosban más iparosok mellett fazekasok, kályhások is működtek, s létezésükről főként a kutatások hiánya miatt nincsenek ismereteink. Pár töredékre alapozva természetesen nem varrhatunk kabátot a talált gombhoz, de óvatos feltételezésként fenntarthatjuk az újpalánki kályhásanyag Tolnáról való származtatásának lehetőségét is. 5. Az 1-5. pontokban felsorolt - többnyire szórvány - leletek bizonyítják, hogy az újpalánki párták és díszítményük nem párhuzam nélküliek térségünkben. A munka során pedig olyan távo66 ,A Várkert utca keleti szélén, az út alapozása és az árok alja között kb. 120 cm vastag, szórvány leleteket tartalmazó, valószínűleg 18. századi, töltött réteg húzódik nyugat felé, az egykori Sió-ág irányába, amelyből több késő középkori, török kori és újkori kerámia került elő, köztük egy késő középkori kályhacsempe-töredék is." K. Németh András 2014. évi régészeti kutatásokról leadott, megjelenés alatt álló jelentéséből. A lelet és az adatok átengedéséért fogadja köszönetünket! 67 A leletmentést Mészáros Gyulával végeztük az 1960-as évek derekán. A kályhacsempe-töredékek mellett az átmetszett rétegekből kora újkori házikerámia- és üvegtöredékek kerültek elő. 68 E szerint a tolnai kályhán ez a két típus együtt volt jelen, ami az újpalánki kályháknál is valószínűsíthető. A négyzetes töredék Itsz.: 66.209.5. 69 SABJÁN 2001, 310. - Étén is kerültek elő grafittal felülkezelt csempék. A tapétamintás kályhához tartozó elemek grafitozását Csa- Iogovits József azzal indokolta, hogy készítőjük ezzel a drágább, Passau környéki importárut kívánta utánozni. CSALOGOVITS 1937, 332. f74
