Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Szabó Géza - Hajdú Tamás: Parasztpolgári fejlődés csírái a Duna mentén, Bölcske középkori temetői tükrében
nyeik alapján a mohácsi népesség antropológiai szempontból erősen heterogén. A népességben kiemelkedően magas a rövidfejűek aránya, de a hosszúfejűség is gyakran előfordult. A dinári, alpi, nordikus és számos más változat egyaránt kimutatható volt a mohácsi anyagban. Az adatokat összevetettük Henkey Gyulának50 a bölcskei népességre vonatkozó megfigyeléseivel is. Bár az általunk és a Henkey által vizsgált népességek között rendkívül nagy az időbeli eltérés, azonban mivel a település sem a török korban, sem az azt követő évszázadokban nem néptelene- dett el, ezért ezt az összevetést fontosnak véltük megtenni. A mai bölcskei népességnél is jellemző az általunk megfigyelt, a fej szélesség/hosszúsági jelző alapján nagyon rövid agykoponya. Henkey taxonómiai elemzéseiben a pamíri, dinári és turanid típusok dominálnak, amely részben átfedő eredmény vizsgálati eredményeinkkel. Ez a nem teljes egyezés már csak azért sem meglepő, mivel az időbeli távolság a két sorozat között nagy, valamint az általunk vizsgált sorozat a temető részleges feltártsága miatt csak töredéksorozatnak tekinthető. A református templom körüli temetőt használó népesség és a mai bölcskei populáció közötti esetleges kontinuitás kérdése ugyanakkor genetikai vizsgálatok nélkül nem oldható meg. Az általunk vizsgált bölcskei anyagban a férfiak Sjovold szerint becsült átlagos testmagassága 166,7 cm, a nőké 155,7 cm volt. A csontanyagban a történeti népességek körében gyakori degeneratív eredetű ízületi megbetegedések (osteoarhtrosis deformans) és csonthártyagyulladás (periostitis) enyhe megjelenési formái többször előfordultak. Mindkét elváltozás kialakulását többféle tényező befolyásolhatta. Az ízületi elváltozásoknál többek között ilyen ok lehet az öröklött hajlam, valamint a nagy fizikai megterhelés is.51 A csonthártyagyulladások létrejöttét okozhatja megerőltetés, trauma, égés, de kialakulhatnak egyes fertőző megbetegedések másodlagos tüneteként is. A koponyatetőn és a szemüreg tetején jelentkező poroticus hyperostosis a fenti elváltozásoktól eltérően az anyagban mindössze néhány esetben fordult elő. A poroticus hyperostosis-t a vérképzőrendszer különböző zavarai, megbetegedései okozhatják.52 A történeti korokban ezek közül a legvalószínűbb kiváltó ok a vashiányos anaemia és ennél jóval kisebb arányban talán a malária lehetett. A gerinc erős fizikai megterhelésére utaló Schmorl-hernia-t és spondylosis deformanst az anyagban viszonylag kevés esetben lehetett megfigyelni. A traumák/törések a csontokon kevés esetben jelentkeztek, izomszakadásra/az izom károsodására utaló myositis ossificans azonban több esetben is előfordult. A Kálvárián feltárt emberi csontvázakat egy döntés értelmében a helyszínen egy közös osszári- umba kellett visszatemetni, melynek helyét ma egy emlékkő jelzi. így sajnos lehetetlenné vált, hogy élhessünk azzal az egyedülálló lehetőséggel, hogy a feltárás előtti években Bölcske élő lakosságán elvégzett antropológiai vizsgálatok eredményeit a hódoltság kori emlékeken keresztül a középkori leletekkel a történeti folyamatok tükrében is össze lehessen hasonlítani.53 Ezért az itteni leletek értékelésénél elsősorban a megfigyelt temetkezési szokásokra, a viseletre koncentrálunk. A halottakat szinte minden esetben hátukra fektetve, fejjel nyugatnak fordítva helyezték a sírba. Ettől csak a gyermekek esetében tértek el. A tájolás csak egy esetben volt ellenkező irányú (29. sír). A csecsemőknél és kisgyermekeknél nyolc esetben (34., 88., 110., 118., 179., 181-182., 184. sírokban) fordult elő, hogy a hátukra fordítva alvó kicsik természetes testhelyzetének megfelelően, a karokat és a lábakat rombusz alakban széthúzva, „béka alakban” fektették a sírba. Az oldalra fordított, szintén a természetes alvó testhelyzethez sorolható pozíció négy esetben (28., 48-49., 60. sírokban), még nagyobb gyermekeknél is előfordult. A változatos kéztartás az antropológiai vizsgálatok hiányában sajnos nem köthetők nemhez, ebből a szempontból nem elemezhetők. A homokos talajban viszont a férfiak szakállhordására (80. 50 HENKEY 1994. 51 ORTNER - PUTSCHAR 1981; AUFDERHE1DE - RODRIGUEZ-MARTIN 1998. 52 ORTNER - PUTSCHAR 1981; AUFDERHEIDE - RODRIGUEZ-MARTIN 1998. 53 HENKEY 1994. 102
