Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Szabó Géza - Hajdú Tamás: Parasztpolgári fejlődés csírái a Duna mentén, Bölcske középkori temetői tükrében

Taxonómia: Kóros elváltozások: Mindkét szemüregben enyhe poroticus hyperostosis alakult ki.

84. sír: Gyermeknek a baloldalon bolygatott csontváza.

Az emberi maradványok leltári száma: 2008.16.49.

Elhalálozási kor: 3,5-4,5 éves

Morfológiai nem: ?

Becsült testmagasság: Taxonómia: Kóros elváltozások: Mindkét sípcsonton medialisan enyhe periostitis jött létre.

A két, most ismertetett feltárás anyaga időben nagyon szerencsésen kiegészíti egymást. A református templom melletti temetőt a rétegtani megfigyelések szerint az Árpád-kortól a 16. századig használták. A tárgyi mellékletek közül egyedül a 73. sírban megfigyelt rugós párta maradványai mutatnak kapcsolatot a Kálvária-dombon feltárt temetőrészlettel. Ez arra mutat, hogy az Árpád-kortól használt templom körüli temetőt viszonylag korán, már a 16. század hetvenes éveiben református vallásra áttért25 falu felhagyta, s újat nyitott az akkor még a falu szélén álló dombon. Majd a temető felhagyása után a katolikusok a részükre átengedett terület közepén 1792-ben templomot emeltek.26

A korábbi, az Árpád-kortól a 16. század második feléig használt templom körüli temető viszonylag kis részletének feltárása során is sikerült megfigyelni a legfontosabb szerkezeti elemeket: a templomot és az átépítési periódusait, a temetkezéseket és a temetőt kerítő árok és fal nyomait (21- 23. tábla). Eddig a református templom előzményének építéstörténetéről viszonylag keveset tudtunk.27 A középkori katolikus templom helyén emelt mai épületbe számos korábbi, római kori és a madocsai apátságból származó faragott követ építettek be. A déli bejárat fölé befalazott római kori faragványról már Egyed Antal is megemlékezik 1829-es összeírásában.28 A felirat tanúsága szerint a környéken állomásozó Cohors I. Thracum equitata veterán katonája, Lucius Septimius Tatulus sírját díszítette valaha ez a domborműves faragvány. Az egykori szarkofág előlapja ma a szekszárdi múzeumban látható.29 Ugyancsak a régi templomba volt beépítve az egyik legszebb eraviscus női ábrázolásunk, mely a Nagy család kertjébe, majd a Nemzeti Múzeumba került.30 Az egykori sírkápolna falrészletén egy bennszülött nő látható, amint a hóna alatti ovális tálon egy vadkanfejet tart.31 Ezeket a római kori feliratos, domborműves köveket a falu melletti római kori kikötőerődből vihették egykor építőanyagnak a templom építéséhez.32 A templom az első, 1686-ból fennmaradt ábrázolása szerint egy kelet-nyugati tengelyű, egytornyú, egyhajós, fallal körülvett épület lehetett.33 A metszeten látható körítőfal nyomait a templomtól északra és délre is megfigyeltük az épülő csatorna fölmunkáinak régészeti szakfelügyelete során. A közműárok oldalfalában jól látszott a leégett palánkfal oszlopainak nyoma, körülöttük pedig a vörösre égett agyagos omladék (14. tábla 3., 21. tábla). Ez kétségtelenül erősíti az ábrázolás hitelességét. Azonban ha a 17. századi metszet alapján a bölcskei templomot összehasonlítjuk a hasonló formában, de két toronnyal lerajzolt, bizonyítottan háromhajós madocsai templommal, akkor már kétségeink támadnak az ábrázolás pontosságával, illetve értelmezésével kapcsolatban.

A török kiűzése után a reformátusok kijavították és használatba vették a templomot, s csak a

25 NAGY 1994, 431. Kutatásai szerint a bölcskeiek legkésőbb 1574-ben tértek át a kálvinista hitre.

26 PONGRÁCZ 1994, 152.

27 A templomok építéséről részletesen: PONGRÁCZ 1994.

28 CSERNA - KACZIÁN 1986, 62-64.

29 WOS1NSKY 1896, 700, 763, CLXI. tábla; RIU 4. 96. (CIL III 3319 = 10299)

30 WOSINSKY 1896, 576-577, CXXVI. tábla.

31 ERDÉLYI 1974, 88.

32 SZABÓ 1994.

33 GAÁL 1984, 151.

99