Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Kápolnás Mária:Fényképészek és műtermek Tolna megye Központi járásában a 20. század első felében

29-30. kép. Tolna környéki népviselet. Schrantz Ferenc, 1915 körül

költöztek vissza Luther cipőgyáros hívására Tolnára, a Szekszárdi utca 6. szám alá. Öt gyermekük közül Frigyes 1913-ban született. Elemi iskoláit Tolnán végezte, a 6. osztályt 1925-ben. Ezután költözött el a család ismét Budapestre, ahol a kisfiú az ismétlő népiskola két évfolyamán tanult tovább, majd 1927. november 3-án felvették a VII. kerületi Wesselényi utcai iparostanonc iskola 2. osztályába fényképész szakirányú képzésre, ahol Sevcsik Jenő volt az osztályfőnöke. Pályaválasztására hatással lehetett, hogy édesanyja barátnője volt Roth János fényképész felesége, gyerekkorában megfordulhatott a műteremben, hallhatott a szakmáról is az idős mestertől.

Tanoncidejét 1927. október 1. - 1930. október 1. között Diskai Sándor III. Zsigmond u. 36. szám alatti művészi műtermében töltötte. 1930. október 3-án tett segédvizsgát, elméletből és gyakorlatból jó előmenetelt tanúsított, ezért fényképész segéddé nyilvánította a Budapesti Fényképészek Iparegyesülete. Két évig segédként Budapesten és Vecsésen szerzett gyakorlatot, ami már lehetőséget teremtett önálló iparengedély kiváltására. Ehhez az iskolai végzettség mellett erkölcsi és állampolgársági bizonyítványra, felnőttkor elérésére is szükség volt. Ez utóbbi alóli felmentést az árvaszéktől kapott nagykorúsítási engedélye segítette. Ahhoz, hogy a budapesti lakossá vált fiatalember Tolnán nyithasson műtermet, igazolnia kellett helyi illetőségét is, amit édesapja ott lakása jogán meg is kapott.

Tomecskó Frigyes iparengedélyét 1933. május 9-én állították ki az A lajstrom 32/1933 tételszám alatt.138 A kis műterem a Deák Ferenc utca 2. szám alatt működött, alig néhány házra az évtizedek óta fennálló másik műteremtől, ahol ekkor már Tumpek Mihály dolgozott.

Tőkéje nem lévén, barátja, Bárány Jenő üzlettársként segített az indulásnál. Eleinte egy ismerős családnál, majd a műteremben alakított ki legénylakást, ahol 1938-ig lakott.

Szép képeivel, mozgékonyságával, minden eseményen való megjelenésével meghódította a tolnaiakat és a környéken lakókat, egyre gyakrabban őt hívták a családi, társadalmi események megörökítésére. Munkája kezdetén vidékre is eljárt, később már nem vállalkozott a kiszállásokra, esküvőkre sem ment már ki házhoz. A portrékon, műtermi felvételeken túl megrendelésre - és anélkül - műkedvelő előadásokat, társasági eseményeket, politikai történéseket örökített meg, s így krónikásává vált szülőfalujának.

Hamarosan a tanoncoktatásból is kivette részét, 1934-1935 között Molnár József, 1936-1938

138 MNL TMLIX/213. Tolnai Ipartestület Iparlajstrom A32/1933. 1933. máj. 9.

532