Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében

Céljaik megvalósítása érdekében egy gazdasági háttérszervezetet létrehoztak már 2003-ban, a Szekszárd Borvidék Kht-t. Legfontosabb feladata a Szekszárd környéki borkultúra fejlesztése, népszerűsítése, nemcsak a helyi, regionális, de az országos és nemzetközi szinten is. Hozzátartozik még a borászatokhoz és a borhoz kapcsolódó szervezetek integrációja és koordinációja. Mindez a gyakorlatban pályázatok megírását, a borászatokat és a városi lakosságot is integráló közös programok létrehozását jelenti, melynek segítségével népszerűsítik a minőségi és kulturált bor- fogyasztást. Nem titkolt cél, hogy ez a fajta igényes borkultúra váljon a mindennapi élet részévé. Fontos tényező volt, hogy Szekszárd város és a környező települések önkormányzatát is bevonták a szervezetbe, ezzel növelve gazdasági jelentőségét. Ez a lépésük már előre vetítette az olyan nívós események, mint a Szüreti Napok megreformálását, új alapokra helyezését, mely a Kft.51 és Babits Mihály Művelődési Központ szervezésében az ország egyik legjobb szüreti fesztiváljává nőtte ki magát.

A minőségi bortermelés előmozdítása érdekében hozták létre 2006-ban - a Pannon Bormíves Céh alapján - területi alapon szerveződő Szekszárdi Borászok Céhét. A 8-9 emberrel alapított szervezet jelenleg 56 taggal52 rendelkezik. Nem titkolt szándékkal választják be maguk közé tagnak azokat a borászokat, akik árutermelő borászati tevékenységet folytatnak (főként a palackos borokat előállító cégek), és ebből kívánnak megélni. Kezdetben kitűzött legfontosabb célja, hogy a minőségi bortermelésen keresztül a Szekszárdi borvidék a hazai és nemzetközi élvonalban legyen, európai színvonalú borvidékké váljon, egyre inkább sikerrel jár. Köszönhetik ezt annak, hogy a személyes sérelmeket is félretéve, az elmúlt 10-15 évben példaértékű összefogás alakult ki a céh tagja között.

Havonta-kéthavonta megtartott rendszeres összejöveteleik fontos szakmai fórumként funkcionálnak, melynek eredményeként közös párbeszédben, együttgondolkodás során határozzák meg a résztvevő borászatok a borvidék fejlődésének fő irányvonalát, kitörési pontjait. A borvidék arculatának kialakításában mindenképpen a bikavér-kékfrankos-kadarka boroknak szánják a fő szerepet. Figyelembe kell venni, hogy a Szekszárdi borvidék hazánk egy kis területű borvidéke, ezért - egybehangzó véleményük szerint - nem szabad középszerű, jellegtelen borokat készíteni. Mindenképpen kiemelkedőnek, különlegesnek kell lenni, hogy el tudjunk határolódni a többiektől. E három borfajta alkalmas arra, hogy megmutassa a borvidék egyedi arculatát, egyedi stílusát a fajtajellemzők mellett. Szerencsére erre mind a természeti adottságok, mind a szakmai tudás lehetőséget teremtett. Mi Szekszárdnak a stílusa? Egy fűszeresebb, könnyedebb, lágyabb, elegáns bor, jó savakkal és tanninokkal. Ebben a tekintetben a borvidék belső fejlődése és a világízlés, a legfőbb borászati trendek is egybeesnek, mely az összefogás és cselekvés révén garantálni tudja a sikert.

Az ízlésvilág alakításának, egymás borai megismerésének, vélemények ütköztetésének legfontosabb gyakorlati helyszíne a rendszeresen (körülbelül kéthavonta) megtartott borkóstolók, melyeken nemcsak saját, hanem külföldi borokkal is ismerkednek. Lényegesek azonban az itt elhangzó, egymás munkáját minősítő negatív és pozitív kritikák, melynek segítségével lassan, de biztosan eljutottak azokhoz a bizonyos konszenzusokhoz. Nagy jelentőséggel bír, hogy 2014 tavasza óta egy nemzetközi hírű borszakértővel, Mészáros Gabriellával dolgoznak együtt. Nemzetközi borakadémikusként, világlátott emberként képes a piac, egyben egy külső szakember véleményét tolmá51 2009-ben a törvényi előírásoknak megfelelően a közhasznú társaságoknak nonprofit Kft-vé kellett átalakulniuk, így a cég 2009. augusztusa óta Szekszárd Borvidék Nonprofit Közhasznú Kft. néven működik.

52 Fontosnak tartom kiemelni, hogy a borvidéken szőlőbirtokkal rendelkező hegyközségi tagok jelenlegi létszámának körülbelül 4%- át (3,9) jelentik a céhtagok, akik a borvidéket képviselik országos és nemzetközi szinten. Bár nem hivatalos szakmai szervezet, a céhbe szigorú követelmények alapján lehet bekerülni, mely magában foglalja, mind a magas minőségi és szakmai, mind a magas erkölcsi elvárásokat. A tagok maguk szavazzák meg új társuk felvételét. Természetesen egy ilyen jellegű, zárt „elitizáló” közösség nem okoz osztatlan sikert a borásztársadalom minden rétegében. Legfőképpen a „kisebb" birtokkal rendelkezők között ütközik éles ellenállásba. Azonban a céh tagjai határozottan állítják, hogy lefelé „nyitott és mobil rendszerről” van szó, tehát elérve a szükséges minőségi kritériumokat, lehetőség van a tagságra. Illetve kiemelik, hogy a borvidék elmúlt évtizedben történt presztízsnövekedése, a borturizmus fellendülése egyértelműen pozitív hatással volt a kistermelők (és minden borászat) borértékesítésére is.

564