Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében
a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és értékesítés részterületeire, folyamataira és az egészére. Ráadásul kiépített kapcsolatrendszerük biztonsága is hozzájárulhatott a döntő lépés megtételéhez. Takler Ferenc vállalkozói attitűdje elősegítette a cég korai elindulását, de igazán sikeressé (nemzetközi hírűvé) válásához szükség volt arra az új szemléletmódra, mely a drasztikus hozamkorlátozások mentén erőteljesen a minőségi bortermelés irányába mozdította el céget, melyben fiai nagy segítségére voltak. Tehát borászatuk felépítésében jelentős szerepe volt mezőgazdasági, szőlészeti-borászati szakmai ismereteiknek (mind az iskolai képzésben, mind az autodidakta, gyakorlati úton megszerzett tudásuknak) és hogy felismerték a szekszárdi borban és borvidékben rejlő lehetőségeket. A számukra megítélt díjak nemcsak a saját vállalkozásaik elindításáért és az egyenletes minőség stabil fenntartásáért végzett munkájukat, hanem főként a Szekszárdi borvidék sikerességének előmozdításában, hírnevének újbóli naggyá tételében tett erőfeszítéseiket is jutalmazza. Heimann Zoltán45 Heimann Ferenc (II.) (1901. VI. 2. - 1976) °o 1921. XI. 21. Pollermann Erzsébet (1902. VIII. 14. - 1985) Budai Mátyás (1905. X. 25. - 1972) OO ? Németh Rozália (1910. VII. 24.-1989) Heimann Ferenc (I). (1930. VIII. 16.-2013) oo 1954. XII. 23. Budai Rozália (1934.1. 15.-?) Heimann Zoltán (1959-) Kelemen Ágnes Éva 4 ifj. Heimann Zoltán A Heimann család részleges családfája (Forrás: TML Anyakönyvek) Anyai nagyapja Budai Mátyás Szekszárd ismert borkereskedője volt a két világháború közötti években. Szőlőt vásárolt fel, és Kadarka utcai pincéjükben tárolta az elkészített bort, ahonnan budapesti borkereskedőknek is szállított. 1948 után elment teherautósofőrnek, majd belépett a Béri Balogh Ádám Tsz-be, ahol fia volt a tsz-elnök. A „borkereskedelmet” nem számolta fel teljesen. A család birtokai közül megmarad a szülőktől megörökölt baktai és Szilfán aluli szőlő.46 Ennek termését és lehetőség szerint a másoktól felvásárolt szőlőből készített bort továbbra is értékesítette. Apai nagyapja Heimann Ferenc (I) súlyos betegen tér haza a II. világháború utáni hadifogságból. Ekkorra legidősebb fia, (szintén) Heimann Ferenc (II) már 18 éves, és átvette apja gazdaságának az irányítását. Heimann Ferenc (II) gyermekként kitűnő tanuló volt, polgári iskolába járt, majd Palánkon elvégezte a mezőgazdasági technikumot. A Béri Balogh Ádám Tsz megalakulásakor felkérték elnöknek, és ezt a státuszát nyugdíjazásáig, 1989-ig megtartotta. Annak ellenére, hogy a rendszerváltás utáni első években a tsz-ben betöltött vezető pozíciókhoz egyértelműen negatív attitűdök kapcsolódtak, a jelenlegi állásfoglalások és vélemények kissé árnyaltabban fogalmaznak ezekről a szerepekről. , Azért itt jó társaság volt a Heimann Feri bácsi vezetésével” „Az akkori párt ide akart hozni valami kommunista vezetőt egy másik vidékről, de kompromisszumos megoldásként lett a tsz vezető a Heimann Ferenc. Most sokan a szemére vetik, hogy a rendszer embere volt, pedig sokan támogatták, hogy közülük való legyen a vezető. Ő tudta képviselni az érdekeket. ... Ma már úgy látjuk, hogy a Heimann Feri egy jó döntés volt’.’47 45 Interjú Heimann Zoltánnal. 2015. szeptember 5 és 8. WMMM EA. 46 TML Telekkönyvi betétek. 47 Szó szerinti közlés két interjúból. Az interjú alanyai kérésére ennél a résznél nem írom ki a nevüket. 560