Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében

3. Egyéni életutak és a vállalkozások elindulása

Elsőként azt a három borászt29 30 szeretném bemutatni, akik a rendszerváltást követően a legkorábban indították el vállalkozásaikat, felismerve a Szekszárdi borvidékben rejlő lehetőségeket.

Mészáros Pál

30

Mészáros Pál (III.) (1881. VI. 20. - ?) °° 1908.1. 30.

Csötönyi Erzsébet (1882. VIII. 1. - ?)

Nemes József (1892. V. 29. -?) °o 1921. III. 15.

Soós Julianna (1903. IV. 5. -?)

Mészáros Pál (II.) (1919. II. 6- 1991. XII. 8.)

1946. III. 2. Nemes Julianna

(1922. V. 19.- 1991. XI. 20.)

Mészáros Pál (I.) (1948-) °o Mészáros Pálné Merkl Erzsébet

4

Mészáros Péter

A Mészáros család részleges családfája.31

(Forrás: TML Anyakönyvek)

Édesapja, Mészáros Pál (II.) (1919-1991) a szüleitől és felesége szüleitől örökölt birtokokon gazdálkodott. Anyai nagyszüleinek, Nemes Józsefnek és Soós Juliannának jelentős szántói, rétjei, szőlőbirtokai feküdtek több tagban a szekszárdi határban.32 Ugyancsak módosnak számítottak apai nagyszülei, Mészáros Pál (III.) és Csötönyi Erzsébet. Itt a Csötönyi-ágról származott a jelentősebb vagyon, mert a Mészáros ágon a sok testvér miatt jobban elaprózódott a birtok.

Bár Mészáros Pál (II.) jó tanuló volt, a szülők nem szívesen engedték volna el fiúkat egyetemre. Az 50-es évek eleji kisajátítások miatt számos birtokukat elvették, majd a tsz-ek megalakulásakor ’60-as évek elején Mészáros Pál (II.) is belépett a Jóreménység Tsz-be. Sörös Pál elnöksége után felajánlották neki ezt a pozíciót, de nem vállalta el. A későbbi elnök Majsai József felkérésére azonban ő lett Józsefpuszta kerület növénytermesztési vezetője, mely középvezetői állását nyugdíjazásáig (1971.) megtartotta. A tsz-be lépéssel a család elvesztette addigi birtokait, kivéve a Csötönyi-völgyi és a Jobb-Remeténél maradt szőlőket,33 így a szőlőtermesztés mindvégig a család életének része maradt.

Szekszárdon az országban elsőként - 1963-ban - alakítottak ki zártkerteket.34 A tsz-ek megalakulása után egyes speciális növénykultúra, mint a szőlő területeinek egy részét kivonták a kollektivizálás alól, zártkertekké nyilvánították és művelésük családi kézben maradt. Hasonlóan a háztájihoz35 családonként 1 kh-ban36 maximálták a családok által birtokolható nagyságukat, tehát kezdetben a családoknak el kellett dönteni, hogy mekkora zártkertet (szőlőt) és/vagy háztájit igényelnek. Később a zártkert nem számított bele a háztáji méretébe, és külön lehetett igényelni. Valószínűleg

29 ABC sorrendben.

30 Interjú Mészáros Pállal. 2015. augusztus 23. és augusztus 27. WMMM EA.

31 Használati útmutató: A családfát az egymást követő generációk sorrendjében állítottam össze. Az ismeretlen dátumokat kérdőjellel pótoltam. Vastag betűvel szedtem a kutatásom főszereplőit jelentő borászokat, akik a jelenleg működő borászati vállalkozásokat alapították. A legalsó sorba a cégben dolgozó gyerekük nevét írtam. A <» a felek közötti házasságkötést és idejét jelenti.

32 TML Telekkönyvi betétek.

33 TML Telekkönyvi betétek.

34 KOVÁCS, 1984. 8.

35 A háztáji területe családonként 1 kát. hold lehetett (1950-es évek), majd a 60-as évek politikai enyhülésének, a háztáji támogatásának hatására megduplázódhatott, ha mindkét szülő tsz tag volt.

36 Mészáros Pál emlékei szerint kezdetben csak 800 n-öl szőlőt lehetett igényelni családonként, és ’84-től engednek személyenként még 800 n-ölet, azaz egy kát. holdat egy családban, mert mindkét szülő igényelhette.

555