Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében
FUKSZ MÁRTA Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében1 A Szekszárdi borvidék Magyarország egyik kis területű, de nagy múltú történelmi borvidéke. Társadalmának életében a bortermelésnek mindig kiemelkedő szerepe volt. Az állattenyésztésen és földművelésen kívül a szőlőtermesztés, borfeldolgozás és -eladás fontos megélhetési forrásnak számított és a legfőbb jövedelemkiegészítő funkciót töltötte be az évszázadok folyamán. Nem mellesleg a társadalmi elfogadottság eszköze is volt a szőlőbirtok, mely sajátos „tősgyökeres szekszárdi” öntudatot adott az egykori mezőváros lakóinak. Igazi törést az évszázados hagyományokkal rendelkező és dinamikusan fejlődő kisgazdaságok életében a termelőszövetkezetekbe kényszerítés okozott. Habár a szőlőültetvények egy része, így gondozásuk is magánkézben maradt a háztájinak és a zártkerteknek köszönhetően, a szakmai háttér, a szőlőfeldolgozás és borászat központosítottá vált. A tömegtermelés célját szolgáló borászati nagyüzemek a minőségi bortermelés helyett az olcsó tömegborok előállítását és a mennyiség növelését célozták meg. A rendszerváltozás során bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások, az egyesített termelő- szövetkezetek és az állami gazdaságok szétesése új helyzetet teremtettek. Eltűntek vagy átalakultak a korábban jól bejáratott kelet-európai piacaink. A szőlőültetvények csökkenése, a belföldi forgalmazás problémái, a minőségi bortermelésre való fokozatos átállás, illetve az export fellendítése új kihívások elé állította a borvidék szereplőit. A tsz-ek által képviselt borkultúra sem ideológiai meghatározottsága miatt, sem gazdasági stratégiája folytán (a mennyiségi és nem a minőségi bortermelésen volt a hangsúly) nem volt fenntartható és nem lehetett követendő példa. A ’90-es években a Szekszárdi borvidék kitörési pontját a korábbi gyakorlattal ellentétben a magas színvonalú szőlőtermesztés és a minőségi bortermelés adta. A rendszerváltozás és kárpótlási folyamatok lejátszódása után a magánkézbe kerülő ültetvények tulajdonosai közül szerencsére egyre többen választották ezt az utat. Ez a - más borvidékeken is bekövetkező - szemléletváltás járult hozzá a magyar borkultúra fejlődéséhez és újra világszínvonalúvá emelkedéséhez. 1. A Szekszárdi borvidék területének változása a rendszerváltozást követően Elsőként szeretném behatárolni a Szekszárdi borvidék jelenlegi területét, és röviden ismertetem történelmi változásait. Ezt azért tartom fontosnak, mert az elmúlt 100 évben a törvények és rendeletek hatására sokat változott a borvidék területi kiterjedése, ezzel együtt elnevezése is.2 Ez a kérdés 1 A kutatás az OTKA 81120. számú projekt (Egyén és közösség változó terekben: gazdasági stratégiák, lokális megoldások, mindennapi életvilágok etnográfiája és antropológiája) keretében zajlott. Szeretném köszönetemet kifejezni (ABC sorrendben) Eszterbau- er Jánosnak, Heimann Zoltánnak, Mészáros Pálnak, Takler Andrásnak, Takler Ferencnek és Vesztergombi Ferencnek a kutatás elkészítésében nyújtott segítségükért és türelmükért, továbbá Hollósi-Simon Editnek és Hucker Veronikának a digitalizálásban nyújtott segítségükért és Szikszai Péternek a hegyközségi adatbázisok összeállításáért. 2 Jelen tanulmányban azonban a rendszerváltást követő időszakra helyezem a hangsúlyt. 547
