Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Kápolnás Mária:Fényképészek és műtermek Tolna megye Központi járásában a 20. század első felében
segédvizsgát jó eredménnyel, munkakönyvét ez alapján állították ki. Ugyanebben az évben Cza- kó Sándor villanyszerelő segédnek állt, munkakönyvét is kiállítottak számára.131 Mindkét szakmát gyakorolta, és amikor hadba vonult, felesége folytatta a fényképész mesterséget a megszerzett iparengedély alapján 1949-ig. 1948-ban törölték tagdíjhátralékát. Idősebbik ha, Sándor, szintén fényképész, emellett fotóriporter, népművelő, újságíró. 1947-1949 között Orcsik Mártont alkalmazta segédként, akinek a segédlevelét 1942-ben állították ki Bács megyében.132 Az iparengedélyt 1970. július elsején adták át Decs községnek. TOLNA Tolna közlekedési helyzete, a dunai hajózás, hajósok és kereskedők mellett fontos ipari és mezőgazdasági központ, a selyemgyár, a malomipar, a dohánybeváltó, Mözsön a tejbegyűjtő széles vevőkört biztosított a fényképészek számára is a 19. század végétől, a 20. században egyszerre több műterem is meg tudott élni. Vonzáskörzetéhez Mözs, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd tartozik, ez utóbbi helyen 1948 és 1970 között önálló műterem is működött. ROTH JÁNOS Tolna, Kossuth u. 2. (Működési ideje: 1894-1910) Roth János adataink szerint Baján, a Fő utcában, Reich Ignác házában is dolgozott 1897-ben.133 Képei többféle verzóval készültek, német származására keresztnevének kétféle írása utal. Kiváló minőségű, szép képeivel hozzászoktatta a helyieket és környékbelieket a fényképeszkedéshez.134 SCHRANTZ FERENC (Működési ideje: 1910-1932 Tolna, 1932-1935 Bonyhád)135 Schrantz Ferenc tanulmányairól keveset tudunk. A Paksi Ipartestületnél 1912-ben ipariskolai bizonyítványért két koronát űzetett.136 Fényképéit üveglemezre készítette, műtermében számos kelléket láthatunk, a képek hátteréhez festményt használt. Ezek a műtermi berendezések nem azonosíthatók Roth Jánoséval. 1921-ben a Néprajzi Múzeum megbízásából gyűjtő dr. Madarassy Lászlónak 313 üvegnegatívot ajándékozott.137 A képek elemzéséből egyrészt nagyon szépen kirajzolódik a stílus, a fények pontos beállítása, a kompozíció. A kutató számára különlegesen fontosak képei, melyek az 1910-es évek bogyiszlói, tolnai, mözsi népviseletét, ünnepi ruházatát nagyon jó minőségű, a részleteket is feltáró fotókon keresztül mutatja be (29-30. kép). A pozitív technikáról ezek a felvételek sajnos nem árulkodnak, a gyűjteményünkben megtalálható egyetlen pozitív, szépia kép már nem ebben a műteremben készült. Munkái között néhány riportkép, szabadtéri felvétel is megtalálható. Az 1930-as években műtermét rövid időre Tumpek Mihály paksi fényképész bérelte, majd a Rubold kötelesműhely rendezkedett be benne. TOMECSKÓ FRIGYES (Működési ideje: 1933-1973) 1933 húsvét táján egy 20 éves fiatalember, Tomecskó Frigyes a Deák Ferenc utca 2. szám alatt Lőwy Mihály rőfös házában, az udvarban álló épületben barátjával, Bárány Jenővel új műtermet alapított. Édesanyja cipőfelsőrész-készítő, édesapja szabász volt, 1899-1902 között éltek először Tolnán, majd Budapesten próbálkoztak önálló egzisztencia megteremtésével. 1911. március 10-én isi MNL TML XI/201. Bátaszék és Vidéke Ipartestület segédlajstrom 32. köt. 1927-1949. Segédlevelét a 21/1942. szám alatt jegyezték be. 132 MNL TML IX/201. Bátaszék és Vidéke Ipartestület, segédlajstrom 49/947. 133 Magyar Fotográfiai Múzeum adattára; Nevét az 1929-es Magyar Ipar Almanachja is említi a 455. oldalon. 134 V. Kápolnás 2002. 412. p. iss MNL TML Schrantz Ferenc fényképész Bonyhád, 41/932. 1932.VI.20. ikt. 887/932 IX/202. Bonyhádi Ipartestület Képesítéshez között iparosok jegyzéke. Iparáról lemondott 1393/1935. 136 MNL TML Paksi Ipartestület tanonclajstrom Iparostanonc iskolai számadás főkönyve Paks, 1912. jún. 30. Iparjegyek után befizetés. 137 Néprajzi Múzeum adattára, fotó negatív 46650-46963 531
