Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről

1887

2

FÜGG.-I

Antiszem.

2

SZAB.

Antiszem.

1892

2

FÜGG.-I

UGRÓN

Szab.

2

SZAB.

Függ.-i

1896

2

FÜGG.-I

KOSSUTH

Néppárt

2

SZAB.

Néppárt

1901

2

FÜGG.-I

KOSSUTH

Néppárt

2

SZAB.

Függ.-i

Ugrón

1905

3

FÜGG.-I

Szab.

szocialista

2

FÜGG.-I

Szab.

1906

2

FÜGG.-I

szocialista

1

FÜGG.-I

1910

2

MUNKAP.

Függ.-i

Kossuth

3

FÜGG.-I

Munkap.

gazdapárti

* Független szabadelvű

Amint a 4. táblázatra pillantva kiderül, 1881-es választásig bezárólag a két kerületben - a megye többi részéhez hasonlóan - szintén közjogi törésvonal érvényesült, a Szabadelvű Párt fölényével. Az 1882-1884-as évek antiszemita hulláma ugyanakkor átrajzolta e két választókerület politikai térképét! Bár a tiszaeszlári vérvádeset és a per által kiváltott tömegméretű pszichózis hatásaként ugyan a megye számos településén és minden járásában voltak kisebb-nagyobb zsidóellenes megmozdulások, atrocitások, az antiszemita mozgalom az 1884-es választáson érdemi politikai erőként - jelöltet állító pártként - mégis csak a megye e két, nyugati választókerületében tudott megjelenni.37 Ott a párt mindkét kerület mandátumát elnyerte. Sőt, miként látható, 1884-1901 között, amikor a honi pártszerkezet és az (aktuál)politikai helyzet alakulása lehetővé tette a közjogi meghatározottságú politika meghaladását, e két kerületben kivétel nélkül a társadalmi kérdések mentén, mondhatni ideológiai, világnézeti szembenállás jegyében zajlottak a választások. Hogy e két kerületben az újkonzervatív irányultságú velleitások, s ennek megfelelően a fennálló gazdasági, társadalmi berendezkedéssel, közállapotokkal szembeni ellenérzések, s ehhez kötődően a liberalizmus- és kapitalizmusellenesség milyen következetesen voltak jelen, jelzi, hogy ezen időszakban tartott ötöt választás során öt, illetve négy esetben a küzdelem liberális-újkonzervatív jellegű szembenállás jegyében zajlott. Bizonyítja ezt az is, hogy az újkonzervatív irányzatot, és idetársítva az azt időben megelőző Antiszemita Pártot, három különböző, részben eltérő társadalmi hátterű, preferenciájú és stílusú párt, nevezetesen az Antiszemita Párt, a függetlenségi Ugron-párt, illetve a Néppárt jelenítette meg, időben szépen egymást követve, szinte teljesen alkalmazkodva alakulásuk idősorrendjéhez (Id. 5. táblázat).

5. táblázat. A szakcsi és pincehelyi választókerület 1884-1901 között tartott általános választásainak eredményei

(vastag betűvel szedve a megválasztott képviselők)

Szakcsi v. kerület

Pincehelyi v. kerület

1884

ANTISZEMITA

Csúzy Pál

szabadelvű Dőry Béla

1884

ANTISZEMITA

br. Andreánszky Gábor

szabadelvű Totth Ödön

37 A tiszaeszlári vérvádeset társadalomtörténeti megközelítését adja Kövér György minuciózus alaposságú, a mikrotörténet eszköztárát is mozgósító monográfiája. Ebben terjedelmes fejezet taglalja a vérvádeset kiváltotta antiszemita hullám eseményeit, azok jellegzetességeit. KÖVÉR 2011.

456