Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről

politikai” törésvonal aktuálpolitikai, pártpolitikai artikulálására (1884-1901 között), a választások liberális (szabadelvű, függetlenségi Kossuth-párti) kontra újkonzervatív (néppárti, függetlenségi Ugron-párti), illetve korábban antiszemita szembenállás mentén zajlottak.

Az egyes kerületeket részletesebben megvizsgálva láthatjuk, hogy a bonyhádi és szekszárdi kerületekben (ld. 2. táblázat) a választások kimenetele igazából nem volt kérdéses, a kerületet szinte monopolizáló párttal szemben a rivális pártoknak és jelöltjeiknek nem nyílt reális esélye a győzelemre. A vizsgálat alá vont időszak alatt, tehát az 1875-1910 között tartott általános választásokon csak egy-egy alkalommal született formabontó végeredmény, amelyet csupán az országos politikai helyzet tett lehetővé. Az 1875-es választásokon, a Deák-párt és a Balközép fúziója útján létrejött Szabadelvű Párt gyakorlatilag rivális párt nélkül aratott győzelmet a vármegye összes kerületében, így egyedül ekkor a szekszárdi kerületben is, amiképp a Szabadelvű Párt 1904-1905. évi összeomlása után kialakult egyoldalú politikai helyzet eredményezte a Függetlenségi Párt egyetlen győzelmét a bonyhádi kerületben.

2. táblázat. A bonyhádi, illetve a szekszárdi választókerület képviselőjelöltjeinek pártállása, 1875-191026

Szekszárdi vk.

Bonyhádi vk.

J

I.

II.

III.

J

I.

II.

III.

1875

1

SZAB.

1

SZAB.

1878

2

FÜGG.-I

Szab.

2

SZAB.

Függ.-i

1881

2

FÜGG.-I

Függ.-i

1

SZAB.

1884

1

FÜGG.-I

2

SZAB.

Függ.-i

1887

2

FÜGGI

Szab.

1

SZAB.

1892

2

FÜGG.-I

Szab.

2

SZAB.

Függ.-i

1896

2

FÜGG.-I

KOSSUTH

Néppárt

3

SZAB.

Néppárt

Függ.-i

Kossuth

1901

3

FÜGG.-I

KOSSUTH

Függ.-i

Ugrón

Függ.

1

SZAB.

1905

3

FÜGG.-I

Függ.-i

szocialista

2

SZAB.

Szöv. ellenzéki

1906

3

FÜGG.-I

Függ.-i

szocialista

2

FÜGG.-i

Függ.-i

p.val:

2

FÜGG.-I

Függ.-i

1910

2

FÜGG.-I

JUSTH

Függ.-i

Kossuth

2

MUNKAP.

Függ.-i

Justh

Rövidítések: J = jelölt száma ♦ I., II., III. = helyezés

kai irányzatba történt besorolására ld. SZABÓ M. 2003, 118-143. Az Antiszemita Párt, illetve az újkonzervatív pártok, mozgalmak (Néppárt, agráriusok /Gazdaszövetség/) közötti rokonságra szintén ld. SZABÓ M. 2003,109-118. Szabó Miklós az antiszemita párt egyik szárnyaként „a klerikális kötöttségű" arisztokrata csoportot határozta meg, r. katolikus lelkész vezetőkkel (Komlóssy Ferenc, Zimándy Ignác). Emellett sok esetben közvetlen személyi folyamatosság is kimutatható az antiszemita párt és az újkonzervatív erők, jellemzősen a Néppárt kapcsán. Csak a sajtó területéről így megemlíthetjük például Clair Vilmos Keresztény Magyarország c. lapját, illetve Szemnecz Emil egykori antiszemita képviselőt, aki az 1890-es években az első klerikális lapnak, a Magyar Államnak volt a felelős szerkesztője. SZABÓ D. 1977, 181-183; DERSI 1973, 29-31, 62-65.

26 A táblázathoz szükséges adatok elsődleges forrása a korabeli hírlapok, illetve a központi választmány 1890-es évek közepétől fennmaradt jegyzőkönyvei. Sajnos az utóbbi csak a szótöbbség nagyságát számszerűsítik. A hírlapban megjelent, nominálisan is megadott adatok a szúrópróbaszerű ellenőrzés alapján egybevágnak a jegyzőkönyvekben szereplő adatokkal.

452