Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Csekő Ernő: Országgyűlési választások, képviselők, jelöltek. A Tolna megyei elitrétegek politikaszervező erejéről
ként ezt Budapest példáján több dualizmus kori választást tárgyaló publikáció, tanulmány teszi.19 Elemzésünket ennek megfelelően elsődlegesen a választások végeredményére, illetve a helyi sajtóban leközölt községi szintű adatokra alapozva van lehetőségünk elvégezni.20 Természetesen mindezt kiegészítik a választást megelőző korteshadjárat eseményei, az ezzel kapcsolatban közölt számtalan értékes adat, például a jelöltállítás körülményeiről, vagy épp annak eredménytelenségéről. Az egyes választások részletes feldolgozása helyett - amelyek eredményeinek teljes körű érvényességét a korabeli választások jellemzői amúgy is megkérdőjelezik -, figyelmünket az egymást követő választások lefolyására, kimenetelére összpontosítjuk, abban bízván, hogy így is lényegi jellemzők és tendenciák rajzolódnak ki. Mindemellett elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a dualizmus kori országgyűlési választásokon született eredmények értékelésénél a korabeli választási rendszer sajátosságait nem szabad figyelmen kívül hagyni. A valós politikai tagozódásnak megfelelő választási eredmények megszületésének a korabeli törvényi szabályozásból, illetve a választási gyakorlatból fakadó korlátáit az 1. táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat. A dualizmus kori képviselő-választások törvényi szabályozásból (is) következő torzulásai, a választási gyakorlat végeredményt is befolyásoló sajátosságai Cenzusos választójog Lakosság cca. 6%-a Felnőtt férfi lakosság cca. 25%-a Nyílt Manipuláció, befolyásolás Szavazás a kerület székhelyközségében Utaztatás Etetés-itatás Választási erőszak Karhatalmi jelenlét Újabb lehetőség a hatalom részéről a választás befolyásolására Mint már megelőzőleg említettük, a rendelkezésre álló szakirodalomból Tolna megyére vonatkozóan elsődlegesen Gaál Zsuzsanna tanulmánya áll rendelkezésre, amely az 1875-1905 között tartott országgyűlési választásokat dolgozza fel, valamint Koroknai Ákos két, Délkelet-Dunántúlt felölelő tanulmánya, melyek egyrészt az 1896-os választások, másrészt a választójogosultak összetételének elemzése kapcsán Tolna megyét is taglalják.21 Gaál és Koroknai tanulmányai a Tolna megyei választások végeredményeire vonatkozóan egyaránt közük a vármegye hat kerületében (bonyhádi, kölesdi, paksi, pincehelyi, szakcsi, szekszárdi) megválasztott képviselők, pártállásuk megjelölésével kiegészített névjegyzékét.22 Ha azonban a megválasztott képviselők mellett a vereséget szenvedett képviselőjelöltekre, azok pártállására is figyelmet szentelünk - kiegészítve a számszerű választó- kerületi végeredménnyel, illetve a választást megelőző előkészületek, kortesharc eseményeivel, módon - a törvényhatósági választások levéltári forrásellátottságára vonatkozóan jóval jobb a helyzet, hiszen azok esetében nagy számban és arányban maradtak fenn az alispáni iratok között a választási jegyzőkönyvek és a leszavazottak jegyzékei. 19 A szavazási ívekben rendelkezésre álló adatok sokrétű, a választói magatartás mélyebb szintre hatoló felhasználására, kvantitatív elemzésre ld. HORVÁTH J., 1998; GERHARD, 2008. Budapesten kívül a dualizmus korszakára vonatkozóan hasonló jellegű tanulmánnyal még nem találkoztunk. A kifejezetten helytörténeti, vagy épp csak helyismereti jellegű publikációk mellett számos tudományos igényű tanulmány született. Választásról-választásra történő tanulmánysorozat jelent meg például Somogy megyére vonatkozóan Szántó Zoltán, vagy épp az 1860-as évek kecskeméti választásairól Péterné Fehér Mária tollából. 20 A községsoros adatok is töredékesen állnak csak rendelkezésünkre, jellemzően csak a Tolnavármegye c. szabadelvű lap 1891 eleji megindulásának köszönhetően, az 1892-es választástól. 21 KOROKNAI 1985; KOROKNAI 1986. A választójoggal rendelkezők összetételének a választói névjegyzékek alapján történő vizsgálata Gaál Zsuzsanna tanulmányának is kitüntetett részét képezi. GAÁL 1984. 22 Foglalkozásukra, lakhelyükre vonatkozóan nem szolgált adatokkal. A megválasztott képviselőkkel szemben alulmaradt képviselőjelölteket egyikük se adta meg. GAÁL 1984, 207; KOROKNAI 1986, 268-270. 450
