Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
Pesten létemkor ide küldőt értekezéseit Katona Györgynek tsak vissza tértemmel Martins végén vehettem kezemhez, és bár mint óhajtottam volna azt halladék nélkül meg visgálni szerét nem tehettem, mert halmozót hivatalos foglalatosságaimat kettős észt, és három kezet kívánnának, most meg visgálhattam, és ezennel véleményemet vissza küldöm, mivel úgy hiszem neked-is irot véleményedet hozzá csatolni kelletik. 13. Czindery László Csapó Dánielhez - Lad, 1837. április 20. 14. Czindery László Csapó Dánielhez - Pest, 1837. február 21. Igen sajnálottam, hogy több heteket itt kellet töltenem annélkűl, hogy barátságos társalkodásod- ba részesülhettem, mellyhez reménységem volt, mivel azt mondottad, hogy hivatalod le tétele után a telet itt fogod tölteni; sőtt házat-is akartál venni, mellybe meg előztelek, mert én a Szarka utzába tsak ugyan vettem egyet 80 ft. A gazdasági Egyesület Válosztotsági üléseibe többszőr részt vettem, de boszonkodással láttam mindég, hogy egyéb elő nem fordult mint a lovagló oskola verten hely; ideje volna, hogy az egésznek már valami sikere lenne, és a mint nagy részvéttel ezt kívánom sikereszteni, úgy boszonkodnom kell a bal sorson, melly engem minden alkalomtul megfoszt, hogy ahoz segéd kezeket, azomba a lábam szárát mindjárt fel jövetelem után nagyon meg sértvén négy hét olta alig mehettem ki szobámbul és mégsem gyógyult be, ha tehat jövő héten haza mehetek, melly igen szükséges, mert különféle dolgaim várnak, lehetetlen lesz legforrob kívánságom mellett ismét mindjárt fel jönni; azért benned bízván kérlek a köz jóért tegyetek oly rendeléseket, hogy kívánságunk valahára létesüljön. Kátskovich111 Titnok ált adót egy levelet némű munkaival, mellyeket censurálnod kell, nekem is adót; ezekre majd én-is adom véleményemet. Az Ifiak pere ma egy hete vétetetfel a Királyi Táblánál, és még tsak ma lesz talán vége, az ítéletet azomba holnap fogják hozni. A mint reményleni lehet nem lesznek keményen megbüntetve, tsak Lo- vasy Lászlónak112 felni lehet, mert ez vissza vonta az Ügyvédének jo replicáját és maga egy hosszas nyilatkozást írt, melly jeles eszét úgy meg mutatja, de mellette dolgát, rontja, mivel többet meg esmer a vádbul mint neki hasznos; ezeket titokba írom, mert én-is tsak ollyan szín alatt tudtam meg, és reményiem, hogy addig míg másoktul érted, magad tudományának tartod. A gyapjút nem-is kérdezik, és magok a kereskedők se tudják, mi lesz ezen apathiábul, én hiszem, hogy nem sokára meg nyílik a vására és mivel a sok dologtalanságot meg unták, egyszerre mindenik 111 Kacskovics Lajos (Mohora, 1806. május 29. - Sőj-puszta, 1891. december 9.): Gazdasági és pedagógiai író. Az MTA tagja (1.1837). 1829-től Pesten ügyvéd, ahol kapcsolatba került az Auróra-kör tagjaival. 1831-től a királyi jogügy-igazgatóság tisztviselője, tanulmányozta Selmecbánya és Körmöcbánya bányáit. Az 1832-1836. évi országgyűlésen másfél évig Nógrád vármegye egyik követe volt a távollevők helyett, itt került kapcsolatba Bezerédj Istvánnal, Kossuth Lajossal és gr. Széchenyi Istvánnal. 1836-tól Pesten az országos kisdedóvó egyesület titkára, s 1842-ig az egyesület évkönyvét szerkesztette, közben az OMGE titkára is lett. 1843-tól Pest főjegyzője, 1848-1849-ben országgyűlési képviselő, követte a kormányt Szegedre, majd Aradra is. A szabadságharc leverése után (1849 augusztus) egy ideig bujdosni kényszerült. 1860-ban ismét Pest főjegyzője, 1861-ben országgyűlési képviselő. 1861-1865 között a kisdedóvó egyesület és a Magyar Iparbank ügyésze, valamint az országos kertészeti társulat titkára. A Gazdasági Tudósítások (1837-1842), a Mezei Naptár (1840-1844), a Mezei Gazda (1841-1843), a Kertészeti Füzetek, szerkesztője (1862). - MARKÓ III. 2002, 655. 112 Lovassy László (Nagyszalonta, 1815. május 9. - Nagyszalonta, 1892. január 6.): Jogász, az országgyűlési ifjak egyik vezetője. Debrecenben, Késmárkon és Nagyváradon gimnáziumban tanult, majd jogot végzett. 1834-től Pozsonyban országgyűlési gyakornok, ahol tevékenyen részt vett a kor politikai mozgalmaiban; 1834-ben Szemere Bertalannal, Vukovics Sebővel és másokkal Pozsonyban társalkodási egyesületet alapított, amelynek elnökévé választották. Az egyesület nevében ő fogalmazta azt az üdvözlő iratot, mellyel az országgyűlési ifjúság br. Wesselényi Miklóst köszöntötte és a Pesten mellette rendezett tüntetésen is ő szónokolt. Amikor a bécsi kormányzat Balogh Jánost perbe fogta és új választást rendelt, Bars vármegyében politikai tüntetést szervezett. Ezzel magára vonta a hatóságok figyelmét, 1836. május 30-án több társával együtt letartóztatták, majd 10 évi várfogságra ítélték, melyet a spielbergi (Morvaország) várbörtönben kellett volna végig letöltenie. Az 1840-i országgyűlés kieszközölte számára a kegyelmet; az 1840. április 29-én kihirdetett amnesztia alapján május 13-án kiszabadult a börtönből, de elméje ekkorra már elborult. A magyar kormány által folyósított 600 forint kegydíjból élt haláláig erdőgyoroki birtokán, Nagyszalonta közelében. - MARKÓ IV. 2002, 299. 439
