Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
karrierje 1825-től indult, Tolna vármegye azonban már 1818. május 5-én táblabírává választotta* 57. Somogy megye országgyűlési követévé, majd 1830-ban alispánná választották, 1840-ig viselte e tisztséget, 1844-ben Vas vármegye főispáni helyettese, 1845 és 1848 között Somogy megye főispánja volt. 1849-ben három hónapon át Somogy császári biztosa, majd a szabadságharc után Pécsett törvényszéki elnök volt. Idős korában már nem vett részt a politikai közéletben, németladi kastélyában vagy pécsi városi házában élt. 1860. január 24-én Pécsett halt meg, Németladon58 temették el. Fiatalon több nyugat-európai országban járt. Jelentős birtokai voltak Somogybán (Nagyatád és Szigetvár59) és Baranyában (Pécs mellett Pellérd60) 1839 és 1849 között a Magyar Gazdasági Egyesület másodelnöke volt, és az egyesületnél 840 aranyforintos alapítványt tett. Mint hivatalnok kiváló érdemeket szerzett Somogy megye lótenyésztésének emelése körül, saját fajtával, a Czindery-faj elnevezésű lovakkal vált híressé. Kaposvár felett a hetesi mezőn rendszerint megtartott lóversenyeket ő szervezte. A 19. századi somogyi lótenyésztés története visszanyúlik a 18. század közepéig. A törökök hosszú katonai jelenléte, a felszabadító háború és a Rákóczi vezette szabadságharc leverése után ebben a megyében is a lótenyésztés siralmas állapotban volt. A katonai célokat szolgáló lovak sokszor erőszakos eltulajdonítása nemcsak az állományt apasztotta, de a szebb, tenyésztésre alkalmas lovakat is kiemésztette a megyéből. A jobbágyok a lovat nyomtatásra, vályogtiprásra, fuvarozásra és nem egyszer az úttalan utakon hátas lónak használták. A földesurak a kastélyok körüli szolgálatra és személyes használatra tartottak lovat. Ebben az időszakban még a ló a mezőgazdasági termelésbe kevéssé épült be. Annál nagyobb katonai jelentősége; hátas, málhás és vontató állatnak vették igénybe. De a 18. század eleji erősen leromlott állomány sem a katonai, sem az úgynevezett előfogatolási igényeket nem tudta kielégíteni. A 18. század elején a megyében az úgynevezett parlagi magyar ló volt az általános. Ez egy kis 1839-ben németek voltak, rövidesen azonban magyar telepesek is érkeztek ide. 57 MNL TML. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1818. 789. 58 „Magyar-Lád, magyar falu Somogy megyében, Szigetvárhoz 2 ‘A óra, dombos helyen, 236 ref. lakossal és templommal. Német-Lád, Magy.-Láddal összeragasztva szép dombos helyen fekszik, s vagyon a két faluban papok és mesterek telkeivel 46 6/8 úrbéri telek, N.-Ladon 662 r. kath. német, de magyarul is tudó lakos, 14 zsidó. Határuk róna és 3379 2/8 holdra terjed. A föld jó s mindent megterem; szőlő 117 hold. A két hely birtokosa Czindery László ár, kinek itt jeles laka, gyönyörű angol kertje van, sok üveg- és mulató-házzal, mesterséges tavakkal; és egy igen szép angol telivér ménessel’.’ - FÉNYES III. 1851, 4. 59 „Szigetvár, magyar-sokacz-német m. v. Somogy vmegyében, egy az Almás vizétől képezett szigetben, 2895 kath., 11 ágostai, 17 ref., 2 n. e. óhitű, 300 zsidó lak. Kath paroch. szentegyháza hajdan török mecset volt; csarnokában a szigetvári ostrom lefestve szemléltetik. Van itt továbbá ferenczi kolostor és szentegyház, óhitű csinos templom, urasági kastély, városház, postaház, vendégfogadó, több boltok és derék épületek. Áll a város ó és uj városból s a magyar Leonidas, gr. Zrínyi Miklós dicső halála által megszentelt várból. Építője e várnak bizonyos Osvald Anthénius görögországi indigéna volt s később enyingi Török Bálint erősítette meg I. Ferdinánd pedig még jobb karba tette, annyira, hogy Stancsics Márk várkapitány a Toigon Osman, és Aliherélt pasa által próbált véres ostromokat nagy veszteséggel visszaverhette. Stancsics halála után 1562-ben gr. Zrínyi Miklós vévé át a parancsnokságot, kinek csaknem példátlan vitéz bátorságát, honszeretetét, férfias elszántságát, s dicső halálát nem is szükség előhoznom; mert az minden igaz magyarnak mélyen emlékezetébe és szívébe van vésve. Szigetvárnak minden erőssége, a Szolimán török császár által személyesen kormányzott ostrom alkalmával egy földsáncz volt, melly hajdan a város, és még inkább a vár körül elterülve, posvány, nádas rétet csinált, s ez nem rég szárittatván ki, jelenleg legjobb kaszálló. A Zrínyi belső vára e posványbán, legbelől egy kis szigetben készült, jobbára pal- lisádákból állott; s hozzá csupán egy hídon kelletik a várba menni; de faépületjei könnyen meg égtek s így Zrínyinek vagy megkellett égni, vagy kirohanni. Annál nagyobb a dicsősége, hogy illy csekély erővel s csekély védelem szerekkel, a roppant török tábort huzamos ideig feltartóztathatta. Bevévén a puszta várat a török itt magát megfészkelé, s innen gyakori rablásokat vitt végbe, miglen 1688-ban szerződés által, mint Eger víszszafoglaltatott. A mostani várban, a Zrínyiéből egy tégla sem látszik, hanem egy török mecset még van benne. Az egész vár III. Károly alatt épült, kis szarkafészek, rendetlen 4-szög formában, s részint a török épületéből megujittatott most védelemre nem való; bástyáinak belső töltései nincsenek, csak külső falai állnak s az uraság gazdaságára fordíttatnak. Határa Szigetvárnak nagy, bár sok helyt lapályos, de termékeny. Bora középszerű. Lakosai mesterségeket s a kereskedést erősen űzik. Országos és heti vásárjai népesek; s valami most nagy ország-, és postaútba esik, úgy hajdan is a török országút rajta ment keresztül Kanísa felé Bécsnek és Stájer országnak, s el sem lehete kerülni a sok posvány miatt. F. u. Czindery László’.’ - FÉNYES IV. 1851,130-131. 60 „Pellérd, magyar falu, Baranya vmegyében, szép rónaságon, Szent-Jakab hegy irányában, felette kicsi vidéken fekszik, út. p. Pécshez % órányira. Nyugotnak a hegyekre, kelet-északnak Pécs városára, úgy az egész környékre regényes kilátás gyönyörködteti a szemet. Határa 4605 hold, mellyből szántóföld 2868 h., rét 845, legelő 340, szőlő 132, erdő 400 hold. Ebből ismét úrbéri szántó 1668, rét 245, legelő 280, szőlő 116, majorsági szántó 1200, rét 600, legelő 60, szőlő 36, erdő 400 hold. Földe fekete, néhol sárga agyag s bő termé- kenységű, bora jó; gyümölcse sok, s a cseresznyének neveztetik, e vidéken legkorábban érő. Lakja 1167 kath., 6 zsidó. Ékesíti e helységet az uraság csinos kastélya és jó-ízléssel készült angolkertje, honnan a vidékre ritka szép kilátás esik, egy mesterséges barlanggal, nyaralóval, üvegházzal. Van itt továbbá derék kath. paroch. templom, s egy uradalmi nagyszerű épület, melly gőzmalomnak van szánva, de most szeszgyárul szolgál. F. u. Czindery László!’ - FÉNYES III. 1851, 216. 420
