Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
a nemzet legnagyobb erején kívül majdnem egyetlen kapitálisra nézve, t. i. a föld birtokra nézve a monopólium ugyan rossz következtetéseket szült, egy néhány nagy nemzetség, egy néhány pénzváltó, pénz kereskedő, ezek tevék tulajdonokká a földbirtok monopóliumát országunkban, ezek bírják azt de facto... nem ám a Magyar Nemesség ne is csaljuk magunkat. Mert csak nagyban kell tekinteni a dolgot és nem egy két kisebb aquisitort, egy pár száz sessiót, egy pár ezer hold földet. És nézzük hogyan áll a Magyar Nemesség systémánk mellett? mely karban van annak hasonlatosság nélkül legszámosabb része? - Azon úgy mondott szegény nemesség, melyben oly sok erő, oly sok jó, s nagynak elemei léteznek - s mint egy nemzeti örökségül szólván...várják a kifejtő életbe hozó időszakot. Vajon systémánk kedvező-e ezen nemességnek akár materiális, akár morális tekintetben? - midőn nagy része alig talál az őseinek vérével szerzett földön helyet, hol pergamentjeit eltehesse”47 Július 22-én sajnálkozva jelentették, hogy „a telek használatának adásvevésére nézve a kerületi szerkezet 6. paragraphját ugyan azon a többség, mely előbb határozd, ismét megállapította. - S bár mi több követekkel ellene szegezénk magunkat - és azon paragraph s intézet ellen határozottan voksolván - egyszersmind a Tek. Nemes Vm. utasításában foglalt módot t. i. hogy fenntartatván a földes úri tulajdoni juss épségében, képessé tétessék a jobbágy szabad alku mellett tulajdont szerezni a földesúrtól, ajánlónk, s vitatnánk..!’48 A vármegye tehát kénytelen beletörődni, hogy már az országos ülésen is határozatával ellenkező végzés született, mely szerinte csak félmegoldás, s nem célravezető. Tovább sürgette a jobbágyság számára a tulajdonszerzési jog megadását -,,...e végzés által. 1830. és az 1831-1836. évi országgyűlésen Csapó Dániel Tolna vármegye egyik követe volt, az alsótáblán a reformerőket támogatta. Kölcsey Ferenc naplójában megemlékezik Csapó Dánielről, akinek a szállásán zajlottak a reformerők tanácskozásai, sőt szerinte esélyes volt a liberálisok vezetőjének posztjára is.49 Az alsótáblán végzett munkájáról Kossuth is megemlékezik az Országgyűlési Tudósításokban.50 Az 1832-36. évi országgyűlés során, a megváltozott erőviszonyok hatására 47 idézi: BRAUNNÉ 1978, 145. 48 idézi: BRAUNNÉ 1978, 145. 49 „1833. február 1. Felnyílt a szekér, s Wesselényi és én kiszállánk, s Csapóhoz bemenvén, ott szokás szerint zajos conferentiát lelénk. Tanakodásuk már a végén járt. A híres hetedik paragmphus módosításáról folyt a szó, de mit végeztek róla, és mit nem végeztek? Az ők alkalmasint jobban tudhatják, mint én; mert ha jobban nem tudják, mint én, akkor épen úgy semmit sem tudnak, mint én’.’ - KÖLCSEY 1848, 61. - 1833. február 20. „...végeztük, azaz, grófAndrássy, Böthy, Somsich és Csapó javaslatba tevék, hogy nagy con- ferentia nyittatván, abból rendeltessék küldöttség melly a kerület hijányait, s a hijányok orvoslási módját dolgozza..!’ - KÖLCSEY 1848, 66. - 1833. február 28. „Iszonyú dolog mind Pázmándy, a mint Dubraviczky, kit Csapóhoz conferentiára nem hivatnak, búcsút vett; iszonyú dolog hogy az országgyűlési középpont ennyi idő után sem formálódik! Nyolczszáz huszonötben már ekkorára felleltük egymást; harminczban pedig mindjárt kezdetben együtt valánk. S most..!’ - KÖLCSEY 1848, 73. - „A nádor és gróf Reviczky, úgy mondják, ellenséges helyzetben állanak egymáshoz. A felebbi titok a nádor ellen az udvarnál barátságos érzelmeket nem táplálhat. Azonban az uralkodó király személyes erkölcsisége, s vallásos volta, s talán holmi más tekintet is egy kis tartózkodást parancsolnak: mit tesznek tehát? mivel úgy mondanak, a nádornak már pártja van, s ez az országgyűlésnek veszélyes indulást adhat: ellenpártot kell alkotnunk, melly a nádorinak ellentéve alkotmányi párt legyen. Úgy beszélik, az alkotmányi párt középpontjává előbb Gyürky nézeték ki; de magát nem ajánlván, a tolnai követ Csapó lön azzá...Csapónál Siskovics és Pázmándy s a szatmári követ együtt léptének be; s ott gróf Andrássyt, Bezerédyt, Niczkyt és Palóczyt találák. A főrendi válaszokról lön szó; s bár az alkotmányi párt feje némelly módosításról kezde szólani: a többség a már kétszer megállapított üzenet mellett jelente ki magát!’ - KÖLCSEY 1848, 76. - 1833. március 5. „Csapónál darab idő óta conferentiák tartatnak, de oda minket ritkán, Wesselényit pedig kevés hetektől fogva soha nem hívják. Ő azonban elég gonosz vala tegnap hívatlan jelenni meg, s ártatlanság alakjában menteni, magát, hogy látogatását eddig elhalasztó. Ma Pázmándy, Dubraviczky és én is híva valánk; s Wesselényi ma sem maradt el’.’ - KÖLCSEY 1848, 83. - 1833. május 5. „...s végre ma reggel a tolnai Csapónál, ki e héten Torontállal bírja az előülést, nagy számú követek gyűltek fel, s Wesselényi és Széchenyi társaságokban elvégezék; ma délután a kerületi rendeket közönséges conferentiára gyűjteni, s Füzeséri miatt a teendőket elhatározni!’ — KÖLCSEY 1848, 114. — 1833. június 22. „Szóval a meghasonlás nagy...E rettegés miatt még holnap a kerület előtt Csapónál új összejövetelt határozánk!’ - KÖLCSEY 1848.,156. - 1833. június 26. „Huszonnegyedikben reggel Csapónál megjelentünk ugyan;" - KÖLCSEY 1848, 156. 50 1834. április 2. „A Dunai részekben most 3 szomszéd megyék követségében változás történik. Minthogy Zalabéri Horváth Zalai, Rohonczy Veszprémi és Czindery somogyi követek, mindhárman első alispányt követségekről lemondottak. Zala rendei Hertelendy Károly 2-od alispányt választották. Veszprémben Április 7-én lesz választás. Czindery egy hét múlva tér haza, alkalmasint Sárosban is uj választás lesz, mint hogy Sárosy, a ki szabadsággal ment haza, nehezen jön vissza. A békéltetőkről a megegyezés jogi ereje azonban csak 19 megye s a kerületek is Győr városa szavazván a personalis ellen, voxok többségében csak ugyan elhatároztatott, hogy a transactio helyett arnica conventio tétessék a szerkesztetésébe, mellynek végén Csapó indítványára szintén ehez alkalmazott világosító módosítás tétetett. (A jegyzőkönyv ellenkező határozatról tudósít: Csapó, a magyar s a deák szerkeztetés, közt ellenkezést 417
