Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata

kapott, míg Dőryre 108-an voksoltak, Perczel 2, Hajós 1 szavazatot kapott.35 Óriási diadala volt ez az ellenzéknek, amit a konzervatívok nem is tudtak szótlanul elviselni, amikor a megválasztott új alispánt ősi szokás szerint a négy főszolgabíró székestől együtt felemelte, Perczel István az alispáni karosszékből Csapót a zöld asztalra borította. Erre nagy dulakodás, lárma kezdődött. A tisztújítás további személycseréi is a reformerek győzelmét hozták. Másodalispán Cseh Ignác, főjegyző Bezer- édj István, aljegyző Sztankovánszky Imre lett. A konzervatívok, a Dőryek, Perczelek, nem tudták elfelejteni az 1827. évi bukásukat, s már az 1830-iki választásokon is megpróbálták, hogy legalább egy kis zavart csináljanak. Csapónak a hosszú évek alatt olyan tekintélye alakult ki, mellyel nem lehetett szembeszállni. Bezerédj István azonban az augusztus 2-án tartott tisztújító közgyűlésen a másodalispáni helyért folytatott küzdelemben a maradiak közé számító Jeszenszky Jánossal szemben vesztes maradt. Főjegyzői tisztét azonban megtartotta, az aljegyző változatlanul a haladó párti Sztankovánszky Imre lett.36

Az 1830. évi országgyűlésre a második követ Csapó Dániel mellett Bezerédj István lett. A követutasítások a liberális ellenzék kívánságait tartalmazták. Az 1830-as országgyűlés határozata alapján megküldték a megyéknek az országos küldöttség által készített munkákat, hogy a következő országgyűlésig megvitassák, s javaslatokat készíthessenek. Tolna megyében az 1831. január 17-iki közgyűlésen jelölték ki azt bizottságot, mely az operátumokat véleményezte. Ennek vezetője Csapó Dániel első alispán volt. Tagjai: Jeszenszky János másodalispán, gróf Festetits Leó, báró Rudnyánsz- ky Mihály, Perczel Sándor, Gindly Antal, Magyary Sámuel, Perczel József, Aszalay László, Gruber József, Bene Károly, Forster János, Kornis Károly, Kapuházy János, Szluha Sándor, Svastits Lajos és Bittó Tamás táblabíró - Aigh Pál, Egyed Antal és Horváth Mihály alesperes, Borbély János és Németh Károly szintén táblabíró, Bezerédj István főjegyző, a négy járás főszolgabírója, Gindly Rudolf és Magyary József szolgabíró - Sztankovánszky Imre tiszteletbeli fő-, Augusz Antal és Perczel István aljegyző, Dőry Raymunnd Károly főadószedő, Forster Benedek tiszti fő-, Daróczy Sándor és Dőry Fridrik tiszti alügyész - Havas Ignác és Liebald Gyula főorvos - Forster Antal földvári és szekszárdi, Hegyessy Ádám bátaszéki, Rohonczy Imre ozorai, dombóvári és iregi, Hetler József hőgyészi, pálfai és kölesdi, Szép György szálkai uradalmi ügyvéd és Gaál Eduárd, valamint Daróczy János esküdt. 1832. június 25-re a bizottság elkészült javaslataival, s augusztus 8-tól több napig tartó közgyűlést rendeltek el, hogy a megye közönségét megismertessék a javaslatokkal, s a követeknek adandó utasításokon az utolsó simításokat elvégezzék. Az operátumokkal való foglalkozás időszakában, s azon belül is a megyei megvitatások idején az 1831-1832. években alakult ki a reformideológia a korszerű átalakulás szükségszerűségének felismerése nyomán. Ekkor formálódott ki a reformellenzék politikai szervezetének első formája.37

Az 1832. évi országgyűlési választásokra Csapó Dániel mellett ismét Bezerédj Istvánt választották meg a rendek országgyűlési képviselőnek. Csapó Dániel vezetésével egy bizottságot bíztak meg a követi utasítások elkészítésével. Az országgyűlés megkezdésekor a kormány abban a reményben, hogy a felsőtáblán hűséges szövetségesre talál majd, amely minden komolyabb reformnak útját állja, taktikából első helyre engedte az úrbéri tárgy programját, s így a demokrácia képviselőjének a szerepét játszotta. Tolna vármegye 1833. január 7-én pótutasítást küldött, mivel előzőleg nem határozták meg az országgyűlési tárgyak tanácskozási sorrendjét. Kívánságuk szerint a kereskedési tárgy állt első helyen, utána az urbariumos, majd az adóbiztosi tárgy következett, a törvényjavaslatokat azonban mindhárom tárgyban egyszerre, összekapcsolva kellene szentesítésre felterjeszteni. A legtöbb követ pártállását a kormánnyal való ellenzékiség elve határozta meg, függetlenül a polgári reform szükségletétől. A hazafiság az évszázados rendi ellenállás sérelmi politikájában merült ki és akik az úrbéri munkálat elsőségét pártolták, csak azért, mert a kormány taktikai okokból ezt a

35 BRAUNNÉ 1978, 135.

36 BRAUNNÉ 1978, 135-136.

37 BRAUNNÉ 1978, 140.

414