Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Gaál Attila: 17-18. századi gyűrűk, pecsétgyűrűk és pecsétnyomók Tolna megyéből
következtetni, hogy midőn 1526-ban a benczések a török elöl futással menekültek, Palánkon megállapodván ott a pecsétnyomót talán egyéb értékes tárgyukkal együtt elásták.”50 Az „értékes tárgyak” elrejtésének a mohácsi csatavesztés időpontjához kötését semmi sem támasztja alá, így az leginkább az addigra már folklorizálódott török-romantika körébe sorolható. A leírásban említett védtöltés és főleg az ahhoz felhasznált földterület ismerete lényeges támpont lehetne számunkra, de sajnos még a munkálatok helye sem ismert, mivel a későbbi mederszabályzási munkák s főleg az 1956-os árvíz idején végzett földelhordások a területet nagy mértékben átformálták. Sok évvel később, 1941-ben a város akkori polgármestere, vitéz Vendel István írta és jelentette meg „Szekszárd megyei város monográfiáját”, melynek készítésében köztudottan a levéltár akkori vezetője, Hadnagy Albert főlevéltáros volt segítségére. A tárgy nála olvasható leírását a „pecsét holléte ismeretlen” mondat zárja le, így valószínűsíthető, hogy a nevezetes pecsétnyomót ő már nem foghatta kézbe. Ugyanezt erősíti meg Hadnagy Albert is a szekszárdiak 18. század végi, 19. század eleji, a városi gimnázium létrehozásáért folyó küzdelméről írott tanulmányában, melyben szakítva Mehrwerth feltételezésével, az „első gimnázium" alapítását - ezzel a pecsétnyomó keltezését is - közvetlenül a török hódoltság utáni évekre határozza meg: „Szekszárdon az első gimnáziumot Mé- rey Mihály szekszárdi apát, az apátsági uradalomnak egyedüli feje és haszonélvezője alapította az 1700. év táján. Ennek a gimnáziumnak a szervezéséről és működéséről azonban semmilyen írásbeli adat sem maradt fenn és egykori létezését mindössze az a pecsétnyomó bizonyítja, mely Sigillum Gymnasii Abbatialis Szekszárdiensis köriratával e gimnáziumról hírt ad. Azóta e pecsétnyomónak is nyoma veszett már."51 52 Ezek után természetes, hogy Vendel István is a méltán elismert újjáépítő, Mérey apát jeles cselekedetének tekintette a - hiteles forrásadatokkal azóta sem igazolt - gimnázium alapítást. Egyelőre megválaszolatlan kérdés az is, hogy ha a pecsétnyomó valóban elveszett, kitől szerezhette Vendel István ismereteit a pecsétmező ábrázolását illetően. Ugyanis mielőtt - az elrejtésre vonatkozó utolsó mondat elhagyása mellett - szó szerint idézné Mehrwerth sorait, így ír erről: ,A pecsétlap felső részén fellegek közt a Gondviselés jelvénye a szem - alsó részén pedig a magyar kisfiút, Tóbiást vezető Ráfael angyal a hallal látható.”51 A fenti tényszerű leírást a pecsétnyomó ismeretében immár a következőkkel egészíthetjük ki. A belső, kör alakú mezőben felül egy sugárkoszorúkkal övezett háromszög van, melyet felhők vesznek körül. Az egyenlő oldalú háromszögben véleményünk szerint nem a szokásos „Isten szeme" látható, hanem egy nagyon leegyszerűsített fej, törzs és két, ferdén felfelé kiterjesztett kar(?) (4. tábla 1. részletfotó). Alatta egy angyal áll kiterjesztett szárnyakkal, amint a jobb kezével a felette lévő ábrára mutat, bal kezével pedig egy rövid csizmát, testhez simuló nadrágot, gombos, dolmányféle felsőruhát és köpönyeget viselő kisfiú kezét fogja.53 A gyermekalak bal oldalán egy nádszálas környezetből előbukkanó, tátott szájú, hatalmas fogakkal ábrázolt hal vagy inkább sárkányszerű szörnyeteg feje látható. Az angyal előtt egy kissé bizonytalan jelentésű véset van, amely részben elfedi az angyal ruházatát, részben pedig látni engedi annak egy részét. Leginkább egy jobb vállra függesztett iszák- vagy tarisznyaszerű tárgynak vélhető, melynek alsó harmadában még a benne szállított teher rajzolata is felfedezhető. Átlátszósága esetleg arra utalhat, hogy az ábrázolni kívánt eszköz egy hálóból készült szák lehet (4. tábla 2. részletfotó). A fenti, mozgalmas kép egy aktualizált, romantikus megfogalmazású bibliai jelenet. Az angyal alak Rafael arkangyal, aki a történet szerint fiatalember képében (itt angyalként) elkíséri hosszú 50 MEHRWERTH 1884,17-18. 51 HADNAGY 1991, 120-121. 52 VENDEL 1941,41. 53 Való igaz, hogy az angyal által vezetett fiúalak ruházata a magyaros deáköltözetet formázza, ám a bibliai Tóbiást ezzel együtt sem nevezhetjük „magyar kisfiúnak’’! Ez a Vendelnél olvasható „megmagyarosítás” feltehetően egy fogalmazási hibának köszönhető. 396
