Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Gaál Attila: 17-18. századi gyűrűk, pecsétgyűrűk és pecsétnyomók Tolna megyéből

1. kép. Az egykori Kesztölc és Lak települések Várdombhoz és Sárpilishez viszonyított helyzete

li irányt, hanem a dombos terület és az „alatta” lévő mélyebb rész viszonyát jelzi.34 Ez megfelel az oklevélben leírt határkapcsolatnak is, mely szerint Kesztölc és Lak határosak voltak egymással.

Lak tehát túlélte a Sárköz 1528. évi felperzselését és a rá következő évet is, amikor a falvak népe a közelgő török hadak elől átmenekült a Duna túlsó oldalára és a kalocsai prépost Budán kelt levele szerint a lakosság kevés vagyonát kocsira, hajókra rakva, sírva menekült addigi lakóhelyéről.35 A település neve 1558-ban bukkant fel ismét a Horváth Márk által újonnan elfoglalt javak jegyzékén, mint a pécsi káptalanhoz tartozó, de az „egyezség” szerint Szigetvárnak fizető falu.36 Ettől kezdve Lak is a kettős adózás prése alá került és egy év múltán a pécsi püspökséghez és káptalanhoz tartozó falvak regesztrumában már csak 2 portával, azaz kb. 30 személlyel jegyzik föl.37 1564-ben már csak 1 porta adózót vettek fel a jegyzékre, változatlanul a pécsi káptalanhoz tartozóként.38

A bennünket érdeklő török jegyzékekben összesen két esetben tűnik fel Lak neve. Szigetvár eleste után tizenkét évvel, 1580-ban szerepel a szekszárdi szandzsák adóösszeírásában mint 8 kapuval adózó helység. A III. Murád uralkodásának időszakában az 1574-1595 közötti évekről készült tímár javadalomjegyzékben is találkozunk a település nevével, ekkor a helység 200 akcse (400 dénár) jövedelmet jelentett a szultáni kincstár számára.39 Érdekes azonban, hogy míg a szomszédos Kesztölc, Pilis, Kürt (Kürtös) már a szekszárdi szandzsák 1565-1566. évi hászbirtok jegyzékén is szerepel, addig Lak nevével ekkor találkozunk először a kincstári javak listáján. Ennek oka lehetett az is, hogy 1564 után talán ideiglenesen elnéptelenedett a falu és csak valamikor a hetvenes, nyolcvanas években települt újra.40

34 SZÉKELY 1889, 30.

35 SZILÁGYI 1978, 7, valamint HEGEDŰS 1997, 129. Forrás: Kämmerer hagyaték. Tolna megyei Levéltár (1. A-E. Bécsi udvari lt. 1528.)

36 TÍMÁR 1989, 221-222. - Az újonnan „meghódított", vagyis adózás alá vont települések első befizetését megosztották a meghódítást végzők és a vár között. Laknál a teljes befizetés a meghódítóké lett, a várnak csupán a majdan befizetésre kerülő hátralék maradt.

37 VASS 1978,139.

38 TÍMÁR 1989, 373; VASS 1978, 150. Az kétségtelen, hogy az 1558-1564 közötti szigetvári jegyzékekben szereplő Lak egy és ugyanazon a falu, mely végig mint a pécsi káptalan birtoka szerepelt. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy míg Vass Előd az általa közreadott forrásanyagban a „Tolna megye déli határán lévő néhány falu” közé sorolja (ennek alapján a Bátaszék melletti Lakkal azonosítható), addig Tímár György a baranyai Geresdlakkal azonosítja. Eltérő véleményük azonban a sárközi Lak falu helyének pontosítása szempontjából még akkor sem lényeges, ha Tímár álláspontja bizonyulna valósnak (TÍMÁR 1989, 437; VASS 1978, 139,150).

39 VASS 1978, 158.

40 A török és magyar adórendszer kialakításáról és általában a kettős adózási rendszerről: SZAKÁLY 1969, 52-58.

393