Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Gaál Attila: 17-18. századi gyűrűk, pecsétgyűrűk és pecsétnyomók Tolna megyéből
GAÁL ATTILA 17-18. századi gyűrűk, pecsétgyűrűk és pecsétnyomók Tolna megyéből Bevezetés A szekszárdi múzeum régészeti gyűjteményének rendezése során egy kisméretű dobozban kenderfonalra felfűzött ezüst- és rézgyűrűk, valamint egy ezüst pecsétnyomó kerültek elő. A gyűrűk az egyszerű fejesgyűrűk mellett pecsétgyűrűk, korukat tekintve pedig római, középkori, hódoltságkori és nehezen meghatározható korú egyaránt előfordul közöttük. Származási helyként legtöbb esetben a neves műgyűjtő orvos, a kölesdi dr. Zavaros Gyula gyűjteményét jelölték meg a leltárkönyvben. A gyűjtő halála után Mészáros Gyula akkori múzeumigazgató több alkalommal is vásárolt tárgyakat az orvos örököseitől. A bejegyzések szerint a gyűrűkollekció már az első ilyen alkalommal, 1950-ben bekerült a múzeumba, leltárba vételük azonban csak 1958-ban történt meg. A közelmúltban ismét előkerült tárgyak közül főként egy jó minőségű ezüstből készült, arab betűs vésettel ellátott pecsételő érdemel figyelmet, de közlésre választottuk ki azokat a gyűrűket is, amelyek jegyeik alapján a 17. századra vagy a 18. század elejére tehetők. Sajnos közelebbi származási adat egy esetben sem állt rendelkezésünkre. Míg a Zavaros-gyűjteményből származó gyűrűk és az ismeretlen lelőhelyű pecsételő csak a gyűjtemény őrzési helyét illetően köthető megyénkhez, a közelmúltban előkerült két, igen hasonló ezüst pecsétnyomó ismert Tolna megyei, hódoltságkori lelőhelyekről származik. Egyiket Pin- cehely-Bödönkúti-dűlő, a másikat az egykor Szekszárdtól délre, Bátaszéktől északra, (Sár)Pilistől pedig nyugatra fekvő Lak falu területén találták. Jelenleg mindkét, felszíni leletként előkerült tárgy magántulajdonban van, de utóbbi közgyűjteménybe kerülése már a közeljövőben várható.1 Mivel így már összesen három, nem túl gyakori leletnek számító török pecsétnyomót ismerhetünk, közlésüket a tulajdonjogtól függetlenül szükségesnek találtuk. Főként, mert a pincehelyi példány egy eddig csak helyneveiből sejthető, de K. Németh András és Bíbor István által a közelmúltban sikeresen lokalizált hódoltságkori település vonatkozásában is meghatározó lehet.2 Néhány, gyűjteményünkben őrzött gyűrű a Szekszárdtól északra volt hídvámvédő török palánk- vár, Jeni Palánka (Újpalánk) térségéből származik. Ezek többsége felszíni leletként, terepbejárások alkalmával vagy fémkeresős kutatás során került elő. Közülük néhány a gyűrűfej hátoldalán sugaras vésettel díszített, egyikük felirattal is ellátott. A gyűrűk drágább változatait innen egy köves fejjel készült ezüst gyűrű képviseli. A véletlennek köszönhetően került elő 1861-ben a Palánki-sziget védőtöltésének építésekor egy pecsétnyomó, melynek találási körülményeit és tárgyleírását 1865-ban és azt követően is többen ismertet1 A tulajdonos múzeumbarát szemléletében bízva reméljük, hogy a másik pecsétnyomó is előbb-utóbb a megyei múzeum hódoltság- kori gyűjteményét gazdagíthatja majd. 2 A pecsétnyomóval és a lelőhellyel kapcsolatos információkat K. Németh Andrásnak és Bíbor István régészhallgatónak (SzTE) köszönjük. 379
