Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Szente Anikó: Ete mezőváros régészeti feltárásainak térinformatikai feldolgozása. Levéltári térképek térinformatikai felhasználása
fontos eseményeit, melyek a feldolgozásom alapját adják. Régészeti kutatások:- 1860-1870: Römer Flóris, terepbejárás (vár)- 1933: Csalogovits József, ásatás- 1935: Csalogovits József, feltárás- 1963: Mészáros Gyula, terepbejárás- 1967: Mészáros Gyula, ásatás- 1986: Gaál Attila - Szabó Géza, leletmentés- 1992-1995: Miklós Zsuzsa, terepbejárás- 1996: Miklós Zsuzsa - Vizi Márta, ásatás- 1997-2000 Miklós Zsuzsa - Vizi Márta, intenzív terepbejárás- 1997: Miklós Zsuzsa - Vizi Márta, ásatás (templom)- 1998-1999: Miklós Zsuzsa - Vizi Márta, ásatás- 2001: Miklós Zsuzsa - Vizi Márta, ásatás Régészeti kutatásokkal összefüggő mérnöki munkák:- 1997-1998: Egyed Endre, szintvonalas felmérés- 1996-2001: Ősi Sándor - Réti Zsolt, intenzív topográfiai és az ásatási összesítő térképek- 1996-2001: légifotózás- 1999-2001: Meridián Kft., ásatási szelvények bemérése 5. ETE TÉRINFORMATIKAI FELDOLGOZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI 5.1. Áttekintés a különbségekről A 2.3. fejezetben ismertetett régészeti térinformatikai megvalósítások úgy keletkeztek, hogy a feltárások, általában nagy felületű, megelőző régészeti feltárások megkezdése előtt kidolgozták az eljárásokat a mérési, feldolgozási, dokumentálási folyamatokra, oly módon, hogy az legjobban támogassa a tervezett térinformatikai rendszert. Ete kutatása abba a körbe tartozik, ahol a közel egy évszázadra kiterjedő kutatási időszak, az igen nagy mennyiségű lelet, illetve adat szükségessé és elkerülhetetlenné tette a régészeti térinformatika módszerének a felhasználását, alkalmazását. Ez azonban kiemelt kérdéssé tette a szorosan vett régészeti szakmai feladatok mellett módszertani kérdések megoldását is. A feldolgozás számos újabb feladatot eredményezett, amely szükségessé tette az addig a „pusztán” számítógépes adatbázis-kezelő alkalmazásával megvalósítható célkitűzések mellett a térinformatika bevonását is. A kutatástörténeti összefoglalás alapján látható, hogy egy évszázadot meghaladó időszakról van szó a mezőváros feltárása esetében. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy több kutató munkájából sokféle információ került elő. Az eddigi kutatások mindenféle információját, adatát olyan formára kell hozni, amely nyomán elkészíthető egységes térinformatikai rendszerünk. Ez a rendszer képezi alapját a szisztematikus, mindenre kiterjedő feldolgozásoknak. Reményeink szerint a komplex régészeti program a mai lehetőségekhez képest képes egy összegzésre és kiindulópontja lehet egy a felmerült kérdéseket megválaszolni képes további kutatási fázisnak. A mai megelőző feltárások esetében (optimálisan) a kutatást megelőzően hoznak létre egy olyan rendszert, amely a kutatás különböző szintjeihez alkalmazkodva alkot rendszert. Ez természetesen meghatározza a terepi munkát, a különböző módszerekkel gyűjtött adatok milyenségét, mennyiségét, minőségét és a feldolgozás további szintjein is támogatást jelent. A terepi adatgyűjtés az előre kidolgo333
