Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Vízi Márta: Késő középkori téglaégető kemencék Bátaszék-Leperdpusztán
A délkeleti saroknál (61. kép) a nyílás mellett egy fél tégla kezdte a sort, a téglától keletre, a sarokban faszén maradványai voltak. Egy 13x16 cm-es felületen volt ez a jelenség megfigyelhető. Az északnyugati sarokban az 1/1. sornál leírtaknál láthattuk, hogy a sor északi végénél 2 db kisebb (északkelet-délnyugati irányú téglákkal) lezárt helyet találtunk. Az 1/11. sor sem futott ki egészen a nyugati falig (64. kép). A délnyugati saroknál az 1/1. sor téglatöredékkel indult, amely szintén egy rést - négyszög alakú részt - zárt el a nyugati falig. Ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy valamiféle - a maradványok alapján minden valószínűség szerint - faszerkezet lehetett a sarkokban. Ezeknek a szerepe további elemzést igényel. Hasonló jelenségeket figyeltünk meg a 2. téglaégető feltárása során. A téglaégetőfala Az égetőt belülről kitapasztották. A falakon megfigyelhető volt az agyag elsimításának iránya, levélszerű, enyhén homorú sávokat lehetett megfigyelni (52. kép, 57. kép, 60-61. kép). A nyugati fal tapasztása 1-3 cm, ez igen keményre égett. Ezen kívül további 3-15 cm vastagságban átégett a talaj. A déli fal tapasztott felülete a nyugati padkánál 4 cm. Az északi falnál, all. sornál a tapasztott fal vastagsága 6 cm, az átégett rész 22 cm (tapasztás és altalaj). A kemence közepe táján, az északi falon, a 2. csatorna végénél a keményre égett fal vastagsága 9 cm, összesen 28 cm vastag az égett sáv (51. kép). A kemence négyszöge úgy tűnik, az oldalak közepén égett át a legvastagabban, a sarkok felé kes- kenyedett ez az égett sáv. Ezt íves, vörös sávok jelezték. A 3 téglaégető nem egy időben működött, bár feltételezhetően időben közel egymáshoz. Az égetés elrontása (3. kemence) vagy más okok miatt felhagyott kemencék időben egymás után voltak használatban. A legkorábbi a 3. kemence, majd a 2. következett és az 1. működött legkésőbb. A 3. téglaégető felett megfigyelt, az azt vágó árok (187. objektum) leletanyaga előzetesen középkorra keltezhető. A 2. téglaégető fölött pedig annak pusztulása után egy késő hódoltságkori ház létezett. A 2. téglaégetőben, a törmelékben pedig 16-17. századra keltezhető kerámia került elő. További feladatok A téglaégetők kutatása Magyarországon nem tekint vissza hosszú időre. Minden valószínűség szerint nem is fordított a kutatás túlzottan nagy figyelmet rá. A tégla a kőben szegény vagy viszonylag szegény vidékeken fontosabb épületek esetében - templom, udvarház - jelentette az építőanyagot. 2005-ben készült el Jakab Attilának a középkori téglaégető kemencékről írt szakdolgozata, amelynek eredményeit később publikálta is.23 Az összefoglalás hiánypótlás volt, amely tulajdonképpen ráirányította a figyelmet a kutatás fontosságára. A munka szerint - 2005-ben - 22 db publikált téglaégető kemencével számolhatott a téma iránt érdeklődő.24 Az elterjedési térkép alapján térségünkben - Tolna megyében - egyetlen kemencével számolhatunk, Dombóvárott.25 Zala megye északnyugati részéig és a tágabban értelmezett Du- na-kanyar vidékéig nem lelhető fel publikált téglaégető kemence. A feltárt kemencék is nagyrészt nem szakszerű feltárásból, nem teljességükben kerültek dokumentálásra. A közelmúltban több helyen is sor került téglaégetők feltárására, Tolna megyében az M6 északi szakaszán (Paks-Cseresznyés, M6 To-018. lelőhely, bővítése: RM-22 lelőhely) volt a középkori templom közelében egy tégla- és egy mészégető kemence.26 23 Jakab Attila: Középkori téglaégető kemencék Magyarországon. Kézirat. 2005. Köszönöm a lehetőséget a szerzőnek, hogy tanulmányozhattam kéziratát. A szerző azóta is számos cikket közölt a témakörben. E helyütt most ezek felsorolásától eltekintek. 24 JAKAB 2011, 131-160. 25 MIKLÓS 2002. 26 Hargitai András, Dávid Áron, KÖSZ ásatás. OLÁH - KELE - ÁCS 2010, 198-202. 304
