Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

teljesen hasonló környezetet kívánt kialakítani a hátai Szent Vérnek. Ezért helyezte el azt a siklósi várkápolna északi oldalán, emeleti részen megközelíthető kis teremben,278 amelyre ablakot vágatott, ahol az ereklyét fel lehetett mutatni a kápolnába érkező hívek előtt. Nyilvánvaló, hogy a Bátán látottak alapján történt az ideiglenesen Siklóson tartott ereklye szakrális környezetének kialakítása. Eszerint Bátán is feltételezhető ez az emeleti erkély, amelyet minden bizonnyal Krisztus kínszenvedésének eszközeivel díszítettek.279

Az ereklyét Garamszentbenedeken egy falba mélyített fülkében őrizték. Bátán külön hordozható tabernákuluma volt, ahogy ezt az 1526. évi leltár megőrizte. A nyilvános felmutatásnak része lehetett a letakart ereklye felfedése, felmutatása, érintésre, esetleg csókra nyújtása. A középkorban nemcsak a cibóriumokat látták el takaróval (vélum, vela alba cooperta), hanem a turrikulákat és az ereklyéket is. A bátai ereklyét, hasonlóan a garamszentbenedekihez, turrikulában tartották, amely gótikus monstrancia volt, három toronnyal, szoborfülkékkel ellátva. A vélumot a tornyok tetejéhez lehetett illeszteni és felül rögzíteni. Az f526. évi bátai leltár említ ilyen arannyal hímzett selyem vélumot, amelyet Kanizsai Dorottya készíttetett, s hozzá tartozó ezüst koronákat, amelyek a vélum rögzítésére szolgáltak. Ha az ereklyét visszahelyezték őrzési helyére, a vélumot leengedték, ha felmutatták, elöl szétnyitották, mint ahogyan ezt több középkori német ábrázoláson láthatjuk.280 A nyilvános tisztelethez hozzátartozott az ereklye kihelyezése, a nyilvános áldás, a csókra nyújtás, s az ereklyével végzett körmenet.

A körmenetnek különleges jelentősége lehetett a bátai Szent Vér kultuszban, hiszen annak fő búcsúnapja Űrnapja volt.281 Űrnap ünnepét IV. Orbán pápa vezette be az egyetemes egyházban 1264- ben282 s a Pécsi Egyházmegye területén gyorsan meghonosodott. Pál pécsi püspök, aki Bolognában tanult, Itáliából mint valami új ünnepélményt hozta haza és honosította meg az Űrnap ünnepélyes megtartását. Már ő körmenetet rendelt el az ünnep másnapjára egyházmegyéje hívei számára, amelyet a kereszt előhordozásával tartottak, majd szentmise zárta Pécsett a Corpus Christi templomban.283 Később a pápák búcsúkkal is igyekeztek buzdítani a híveket, amikor is 100 napi búcsút engedélyeztek azoknak, akik az úrnapi körmenetben részt vettek.284 A 15. századra általánosan elterjedt szokás lehetett az Oltáriszentséggel végzett körmenet, amelynek magyar sajátosságaként alakult ki a négy oltárállítás és a négy égtáj felé adott szentségi áldás még a középkor végén. A középkori körmenetek liturgikus rendjéről liturgikus kódexek, korabeli beszámolók, sőt ábrázolások is maradtak ránk.285 A Mátyás Graduale egyik iniciáléjában egy a királyi pár részvételével tartott eucharisztikus körmenetet láthatunk. A királyi pár baldachinos emelvényről nézi a körmenet haladását. A menet élén zenészek haladnak, majd a virágkoszorús gyermekek által tartott baldachin alatt halad a püspök, teljes ornátusban, infulával a fején, kezében pedig a jellegzetes gótikus monstranciában viszi az Oltáriszentséget. Mögöttük halad a nép, kezükben égő gyertyákkal.286 Ezekben a körmenetekben a szentek ereklyéit is magukkal vitték, ugyanis a középkori ember úgy érezte, hogy az élők és a meg- dicsőült szentek egy családot alkotnak, a körmenetben a földi közösséggel együtt vonulnak az őket

278 1,85 méter széles, 1,1 méter mély, lapos szegmentívvel boltozott fülke. SZŐNYI 1933, 178.

279 Aachenben a Münster egyik homlokzati erkélyéről mutatták fel az ereklyéket, ahonnan mindenki jól láthatta. SZŐNYI 1933,176- 178. Rómában hasonló erkély szolgált az ereklyék bemutatására a Szent Péter bazilikában és a Santa Croce templomban is.

280 a németországi Andesch Szent Vér ereklyéjének maradt fenn több ábrázolása, ahol a vélum csak hátulról takarja az ereklyét. KRISS-RETTENBECK 1963,121.

281 A középkori körmenetek történetére ld.: FEDELES 2007a, 4-21; FEDELES 2007b, 59-81.

282 Az úrnapi körmenetek históriáját legutóbb Fedeles Tamás dolgozta fel. Eszerint az ünnep bevezetésével közel egy időben a kölni Szt. Gereon társaskáptalan kanonokjai már tartottak körmenetet, de Európában általánosan csak a 14. század második negyedében terjedt el a szokás. FEDELES 2007b, 64.

283 FEDELES 2007a, 12-15.

284 V. Márton pápa az első, aki az úrnapi körmeneten részt vevő híveknek 100 napi búcsút engedélyezett. MIHÁLYFI 1923, 161; FEDELES 2007b, 64.

285 FEDELES 2007a, 8-9.

286 C iniciálé föl. 69. verso. Mátyás-Graduale 1980, 86-87.

279