Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

a kegyuraságuk alá tartozó Valkó megyei Berzétemonostornak adtak. Garai Miklós nádor a maga és szülei lelki üdvéért, s hogy a szerzetesek visszatérjenek és számuk növekedjék, a monostorra vonatkozó összes birtokát a monostornak adta úgy, hogy fenntartotta a kegyúri jogot magának és örököseinek. Az erre vonatkozó okmányokat testvérének, Garai Jánosnak kellett átadni.197 Garai Jánosnak közvetítő szerepe lehetett a család kegyurasága alá tartozó monostor gazdasági helyzetének megerősítésében.198

Garai János életének alakulását követve intenzív birtoképítési, birtokszerzési tevékenység figyelhető meg az 1420-as években is. Ennek egyik módja a zálogba vett birtokok, elsősorban várbirtokok számának növelése volt, amelyet úgy tűnik, közösen intézett feleségével, Hedviggel és sógorával IV. Siemovit mazóviai herceggel. Tállya királyi várat és a környék kiváló szőlőtermő hegyeit 1410-ben adta neki és feleségének Zsigmond tizenkétezer aranyforintért. 1412-ben Siemovit herceg birtokolta,199 1418-ban feleségének, Hedvignek a kezén volt.200 Ugyancsak ezzel együtt kaphatták meg a közeli Tokaj várát is. 1412-ben Siemovit herceg birtokolta, ezt követően Garai János és Mazóviai Hedvig zálogbirtoka volt egészen 1422-ig, amikor is Lazarevics István szerb despota váltotta meg magának.201 A Körös megyei Nagykemlék várát 1419-ben Borbála királynétól szerezték meg ugyancsak közösen, s egészen Garai János haláláig a család kezén volt. 202 1422-ben egy jelentős várbirtokcsere is történt. Zsigmond június 29-én, Tatán kibocsátott privilegiális levelével Tállya és Tokaj vára helyett a Boszniai Szrebernik, Grabovac és Barkaszád várakat, valamint a hozzájuk tartozó birtokokat, falvakat, hegyeket, völgyeket, erdőket, mezőket és vizeket egészen a Száva folyóig, minden haszonvételével adta zálogba Garai Jánosnak és Mazóviai Hedvignek tizenkétezer aranyforintért.203 Még egy jelentős várbirtokszerzési lehetőséget használt ki Garai. Ozorai Pipo halála után feleségével zálogba vette a Tolna megyei Simontornyát és a Valkó megyei Mikola várat.204 1427-ben ugodi várnagyáról, 1428-ban pedig a kőszegiről szólnak a források.205 Úgy tűnik, a korábban testvérével közösen szerzett várbirtokokat ekkor is közösen is birtokolták és irányították.206

1418 első felében intenzív birtokvásárlás is megfigyelhető. Január 18-án száz forintért vásárolta meg Garai János Bálintfalva Bács megyei birtokot,207 márciusban tízezer forintért megszerezte Cse- ményi Lőrinc fia István birtokait, Baranya megyében tizenegy birtokot, Nyitrában Décs birtokot a hozzá tartozó falvakkal és a Pozsony megyei Oln birtokot.208 Ehhez jött még ez év júniusában a Pozsony megyei Dejte birtok haszonvételeivel egyetemben, mely birtokba szeptemberben be is iktatták.209 1422. január 18-án Cseményi Lőrinc leánya Klára és gyermekei kötelezvényt tettek, hogy

197 ZsO IX. 911. sz.

198 A Garaiak kegyúri tevékenységét Árvái Tünde tekintette át. Kutatásai alapján a bencés monostorok közül kegyurai voltak a dorozsmai ősi családi monostornak, Berzétemonostor kegyuraságát kölcsön elengedése fejében szerezték meg, a szenttrinitási monostor a siklósi uradalom tartozékaként került a kezükbe, Bakonybél apátja pedig Garai János káplánja volt. A ciszterci monostorok közül Borsmonostor kegyurasága Kőszeg várával együtt került a kezükbe. Az ágostonos kanonokok siklósi háza az egyik birtokközpontjukban állt, s olyan jelentős volt, hogy 1405-ben rendi káptalant is tartottak ott. Valkó megyében pedig a borói ágostonos rendháznak a kegyuraként említik a források Garai Jánost. Ugyancsak Garai János kegyurasága alatt állt a bajcsi pálos kolostor. ÁRVÁI 2013, 83-89.

199 ZsO III. 2878. sz.

200 ZsO VI. 2310. sz.

201 ZsO III. 2459. sz.

202 Zálog címén kapta 1419-ben Garai János, Mazóviai Hedvig és Garai sógora, IV. Ziemovit mazóviai herceg. FEJÉR X/6. 924.

203 ZsO IX. 734. sz.

204 DL 11942.

205 DF 207666.

206 1417-ben említik a két testvér két cseszneki várnagyát, akik uraik parancsát hajtották végre a bakonybéli apátság területén. ZsO VI. 418. sz.

207 ZsO VI. 1353. sz.

208 Cseményi Salaph (dictus) Lőrinc fia István, mivel szomszédainak pusztításai következtében birtokai elpusztultak s elnéptelenedtek, s végső szükségében Garai János segített neki, viszonzásul adja el neki magyarországi birtokrészeit. ZsO VI. 1671. sz. Oln birtokba a pozsonyi káptalan 1419. februárjában iktatta be. ZsO VII. 141. sz. A vételár kifizetése meg is történt. Erről tanúskodik a pécsi káptalan 1421. január 18-án kiállított oklevele, amelyből megtudjuk, hogy Cseményi István a vételárból kifizette testvére Klára és gyermekei részét, négyezer aranyforintot. ZsO VIII. 45. sz.

209 ZsO VI. 2040, 2337. sz.

271