Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. II. Halászat
kasz északi szélén.64 1438-ban tolnavári népek a fehérvári keresztesek Fadd birtokán lévő Vroktawa halászóhelyén {piscina) néhány hálót vagy gátat {sagenas sive prensuras piscium) áthelyeztek egy Fadd határában lévő másik, Kuthwelghe nevű halastóba (piscinam), amelyet elfoglaltak. Egy harmadik, Kwthweyze nevű halastónál (piscinam) azokat a halászmestereket, akik a hálókat és rekesztéke- ket csinálták (universos eiusdem piscine magistros sagenas et prensuras pro piscibus ibidem collocates), nyíllövésekkel megfutamították, több mint 300 forint kárt okoztak.65 1447-ben a keresztesek a veszprémi káptalan faddi birtokrészéhez tartozó halászóhelyét (piscina) lehalásztatták, onnan 16 szekér halat elvitettek.66 1447-ben a veszprémi káptalan és a fehérvári keresztes konvent között 8, a falu keleti végén, a déli oldalon fekvő jobbágytelek, a Faydaman nevű halászóhely (piscina) és egy ekealj föld ügyében folyt perben a vitás területet az országbíró a veszprémi káptalannak ítélte.67 1452-ben a fehérvári prépost tolnai népei a vránai perjel jobbágyainak Fadd birtok területén levő halrekesztékére (ad quandam clausuram piscium) támadtak és lerombolták azt.68 Egy 1454-es, majd egy 1466-os panasz szerint a vránai perjel 1451-ben elfoglalta az 1447-ben a veszprémi káptalannak ítélt 8 jobbágytelket és a Szélestó (Zelestho), más néven Faydaman nevű tágas halászóhelyet (lacum; piscine late Faydoman vocate).69 1469-ben a nádor a fehérvári keresztes konvent Fadd birtoka egy részét egy Faydoman nevű tágas halastóval (piscina lata) a veszprémi káptalannak ítélte, a káptalan azonban nem a neki ítélt részt vette birtokba, és ahhoz foglalta egyebek mellett az Esethwyze (Essethwye), Apathawa (Apathawa), Wrokhawa (Vrokhala), Kwthwezy (Kuthvezy) és Chyto (Kytho) nevű tavakat is.70 1469-ben a fehérvári prépost és a fehérvári keresztesek megegyeztek Tolnavár, illetve Fadd határairól; ennek során említik a prépost Kistó nevű halászóhelyének ré- vjét a Maglóerdeje nevű erdőtől délre (in portu cujusdam piscinae dicti domini prepositi Kistho vocatae a parte meridionali dictae silvae). Megegyeztek továbbá, hogy a Duna felé eső határjeltől Tolna és Fadd határai között a mocsaras helyeken minden halastavat, a tavak fokait, amelyeket vej- szének neveznek és a halászóhelyeket (In locis autem paludosis omnes piscinas, clasusulasque piscium seu lacunas vulgo weysz et omnia loca piscationum et lagonatum) mindkét fél népei ezután is úgy használják, ahogy eddig. A határjárásban említenek egy Árokhátnak nevezett régi árkot is (fos- sato antiquo vulgo Arokhath).71 1470-ben a fehérvári prépost és a fehérvári keresztes preceptor a köztük a Tolnavár és Fadd közti határ ügyében folyt perben megállapították a Tolnavár és Fadd közti határt. Ennek során említik a Papafoka tavat (lacum), a Hodosfokát (Hodosfoka), és a Sebes- fokhegye (locum Sebesfokhege), valamint a talán Nagyvejszháta formában feloldható nevű (locum Naghwezhatha) helyeket. Megállapodtak, hogy a faddi plébános az említett Papafoka tavon nyugat felé 9 nyíllövésnyi távolságban vejsznek nevezett rekesztéket készíthet (plebanus de Ffad in prefato lacu Papafoka versus occidentem in spatio vino (!) icti sagittarum gulgustra vulgo veyz inponere et facéré habeat facultatem).72 1471-ben a fehérvári keresztesek és a veszprémi káptalan közti, Fadd miatti perben fogott bírák - miután kiderült, hogy Faddon többek között a Faydoman nevű széles halászóhely (piscina lata) a veszprémi káptalané - úgy döntöttek, hogy Alfadd birtok végén, a fehérvári káptalan része mellett kelet felől, a Tolnavárra menő út mentén 9 jobbágytelket - amelyek közül 7 a végével Pálfoka, más néven Hodosfoka felé (finibus suis ad unculum Palfoka alio nomine Hodosfoka dictum ... adiacerent), kettő pedig a mondott úton felül északról fekszik - a veszprémi 64 TMFN 1981, 442: 94/290, 291. 65 SZAKÁLY 1998, 101. sz. Woktava olvasattal. DL 106452. 66 DL 106515. 67 MEV 52. sz. 68 SZAKÁLY 1998,120. sz. 69 MEV 100. sz. (DF 201341.); DF 201410. 70 SZAKÁLY 1998, 156-157. sz., néhány helynévnél eltérő, saját olvasattal. A zárójelbe tett nevek Mátyás királynak a szekszárdi kon- venthez írt parancsleveléből származnak: DL 106611. 71 DL 36792. Rí, DL 106606. 72 DL 106706. Rí 228
