Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Szabó Géza - Fekete Mária: Pannon tumulus feltárásának előkészítése - Regöly, Strupka-Magyar birtok (2011. február 4. - június 19.)

bronz, hátán rovátkolással díszített, tűjét vesztett kisívfibula10 (RHF6.L), egy kerek vagy legalább ívelt oldalú tárgy, lemez (esetleg tükör?) huzalból hurkolt peremdíszítménye (RHF6.2.),11 masszív, felfűzött koronggyöngyöket utánzó karperec (?) vagy fibula (?)12 darabja (RHF6.3.), mellett geometrikus mintájú lemezdíszek kerültek elő (RHF6.6-9.). A vékony bronzlemezből kivágott rátéteket a bennük lévő vékony, rövid bronz szögek tanúsága szerint eredetileg valami fa- vagy bőrtárgyra szögelhették fel. Egy vastagabb, ívelt szélű bronzlemezt apró, sűrűn elhelyezett lyukak szegélyeznek - feltehetően tükör13 töredéke, amit e lyukakba vert apró szögekkel erősítettek a fa nyélre és keretre (RHF6.5.). A leletek között páncél vas pikkelyei is voltak (RHF6.15-19.).

RHQ07 A legfelső égett, faszenes réteg a pince keleti oldalán

A pince keleti oldalán az egykori ólak, az ott tartott jószágok bolygatásai miatt nem lehetett a nyugati oldaléhoz hasonló metszetet készíteni. Mindössze arra volt lehetőségünk, hogy a beásásokat, állatjáratokat a bolygatatlan részekig kitakarítsuk, a felszíneket megnyessük. A következő lépésben pedig a pince elején, a boltív tetején megfigyelt, hátrafelé erősen lejtő legfelső, égett, faszenes réteget bontottuk el, az alatta lévő sárgásbarna, löszös réteg határáig. A pince hátuljánál elértük az udvar szintjét.

A kerámialeletek között egy eredetileg valószínűleg tálperemre helyezett női torzó is előkerült (a tál talán füstölőállvány(?), a nő a díszes fogója lehetett) (RHK7.L). A felsőtesten jól láthatók a mellek között keresztben futó szalagok, melyek közét a dekoltázson és a hason háromszög alakban beböködött pontok töltik ki. A pontsor a derékon s a karokon is körbefut. A töredék anyaga finomra zúzott, csillámos kőzettel soványított, magas hőfokon, jól égetett. Kialakítása, üreges belseje alapján valószínűsíthető, hogy ez is egy üreges tálperemhez tartozhatott. A kihajló peremtöredékek (RHK7.2-5., 7.), a turbántekercses, behúzott peremű tál részlete (RHK7.10.), samottal soványított fazéktöredékek (RHK7.38-60.) formagazdag kerámiaművességre utalnak. Ugyanígy a beböködött pontokkal (RHK7.2.), perem alatt körbefutó, bekarcolt vonalköteggel (RHK7.7.), kannelúrákkal (RHK7.12., 24-28.), bordákkal (RHK7.15-16.), hálószerű besimítással (RHK7.18-19.) díszített edények töredékei is nagy változatosságra utalnak.

A fémleletek között csak páncélhoz tartozó, bronzlemezből készült három pikkely (RHF7.5-7.) és néhány kisebb bronz- (RHF7.1.4), illetve vastöredék volt (RHF7.8-13.).

RHQ08 Sárgásbarna, löszös réteg a pince nyugati oldalán

A pince nyugati oldalán felülről a második, löszös betöltésű, sárgásbarna réteg átlagban mindössze 20 cm vastag volt. Ennek ellenére leletanyaga rendkívül gazdagnak és változatosnak mondható. A csontfaragványok között több példányon is jól láthatóan megmaradt a geometrikus díszítés piros

10 Hasonló díszítésű fibulák hazai párhuzamai: Süttő, Somló, Piliny, Velem-Szentvid, „Tolna megye”. FEKETE 1985a, 78-79. 9. kép, 10. kép 9; FEKETE 1986b 8. kép, 9. kép 9. Meg kell jegyezni, hogy e fibulaforma kialakulását nem csak a csónakfibulák egyszerűsített változataként kell értelmeznünk, hanem egy kis, kecses, hosszú tűtartó (láb) nélküli, rovátkolt kengyelű ephesosi (az Artemision- ból) ívfibula is előképe lehetett. CANER 1983, 35. Nr. 42, Taf. 3. Ezzel erősíti a három évtizedes korábbi észrevételünket, hogy a kisázsiai partok bronzművességének szerepe van a kelet-alpi, kárpát-medencei ékszertípusok, különösen a fibulák, ezen belül is főként a korongfibulák kialakításában. FEKETE 1986a, 297-298. Abb. 2; FEKETE 2006, 112. 67. tábla, 68. tábla 1.

11 Ilyen a késő bronzkori (kurdi szint) pajzsfibulák peremdíszeként fordul elő, Stupava (Stomfa): HAMPEL 1886, XLIII. tábla, vagy Velem-Szentvidről önálló, kapcsolóval ellátott ékszerként (karperec?): HAMPEL 1896. CCXXXVIII tábla 8; MISKE 1907, XLI. tábla 9; NOVOTNÁ 2001, Taf. 13. 86, és egy nagyon töredékes a Poprad-Matejovce-i kincsleletből: NOVOTNÁ 2001, Taf. 13. 87.

12 Töredékessége miatt nem lehet határozottan állítani, hogy fibula lenne; ha mégis, leginkább két gordioni ékszert hozhatunk párhuzamként: CANER 1983, 157. Nr. 1095-1096, Taf. 61.

13 A mintegy egy-másfél évszázaddal későbbi, már karcolt, főleg mitológiai jelenetekkel díszített etruszk tükrök java részének peremén is látjuk a sűrű apró lyuksort, szögekkel, de ezeknél a tükrök peremét már ráhajtották az alátétre.

17