Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Szabó Géza - Fekete Mária: Pannon tumulus feltárásának előkészítése - Regöly, Strupka-Magyar birtok (2011. február 4. - június 19.)

a tárgyak között (RHCs4.12-30., 32.). Egy vékony falú, egész felületén nagyon finom geometrikus mintákkal dí- szítet tárgyon pedig különösen jól látható a piros színű festés nyoma (RHCs4.31.). A faragványok mintegy har­mada pontkörös díszítésű (RHCs4.42-66.). A gyűjtés anyagában van egy köpűs, háromtollú nyílhegy töredéke is (RHCs4.67.). A viszonylag kevés kerámialelet technológiailag leg­érdekesebb darabja egy üreges peremű tál majdnem felé­nek töredéke (RHK4.L). A felületét borító vékony, felfé­nyezett agyagmáz alatt és az üreges perem belső oldalán is jól látható a korongolás nyoma. A peremének élén két foltban valami letört plasztikus dísz nyoma látható. Az applikáció talán ahhoz hasonló lehetett, mint az egyik ugyancsak üreges, emberi vagy állati test alsó részét áb­rázoló töredék (RHK4.2.). Speciális felhasználásra utalnak a területünkön korábban ismeretlen, fedőperemes edények töredékei (RHK4.5-7.). Beböködött, mészbetéttel kitöltött pontsorból kiala­kított meanderrel, turbántekerccsel, síkozással díszített, behúzott tálperemek (RHK4.3-4., 4.8-10.) és a perem alatt körbefutó, bekarcolt vonalköteggel díszített edénytöredékek szintén találhatók a gyűjtött anyagban (RHK4.11., 16.). A bronztárgyak között főleg edényekhez tartozó lemezdarabok, közöttük cisztatöredékek (RHF4.2-6.) kerültek elő. Egy tenyérnyi vaslemez ívelt szélét félgömbös fejű, díszszegecsekkel felerősített bronzszalaggal ékesítették (RHF4.26.). A tárgy formája, díszítése alapján feltehetően egy sisak oldalt lelógó lemeze lehetett. Nem kizárt, hogy a többi lemeztöredék is a sisakhoz tartozott (RHF4.27-43.). A múzeumnak ajándékozott leletek között volt egy kis, vékony lemezből hajtogatott, bordázott aranykarika is: a két széle kihajlik, középen kis borda fut, metszete közelíti a ’w’-alakot. Átmérője: 1x1,15 cm, szélessége: 0,55 cm (RHF4.46., 10. kép). 10. kép. Vékony aranylemezből készített karika Cziráki Viktor múzeumnak ajándékozott gyűj­teményéből (RHF4.46.) RHQ05 A pince feletti és melletti humuszos és döngölt rétegek A halom-csonk megtisztítása és dokumentálása után megkezdtük a pince feletti, valamint melletti, több helyen gyökerekkel átszőtt, viszonylag kevés leletet tartalmazó rétegek elbontását. Ezek földjét nem szitáltuk át. A pince két oldalán látott, az alsó régióban inkább barna, a felső részén kifejezet­ten sárga, agyagos rétegeket különválasztva, először a nyugati oldalán lévő részt bontottuk el, a kert szintjéig. Közvetlenül a pince bejáratának nyugati oldalán - az égett és a döngölt rétegek határán - egy méter magasságig elszenesedett vesszőfonat maradványait figyeltük meg, a döngölt agyag pedig megőrizte a halom építményéhez tartozó vesszőfonat lenyomatát (11. kép, RHK5.88-91.). A leletek között csak két csontfaragvány, egy csizma- (RHK5.1.) és egy geometrikus díszítésű töre­dék (RHK5.2.) került elő. A kerámialeletek közül kiemelkedik egy narancsos-okker színű, finoman iszapolt, enyhén fényezett felületű, függőleges falú, vízszintesen bordázott, a bordáin beszurkált köröcskékkel díszített agyagciszta9 három töredéke (RHK5.1-3.). Az edények többsége samottal soványított fazéktöredék volt (RHK5.45-87.), de behúzott, síkozott és turbántekercses táltöre­dékek (RHK5.5-5.9.), valamint kannelúrázott oldalú edények töredékei is voltak a leletek között (RHK5.16., 21., 33.). 9 Az agyagciszták is meglehetősen ritka darabok a kárpát-medencei leletanyagban. Egy jóval kevéssé finoman kidolgozott, de vízszin­tesen bordázott ciszta a Baranyai háromszögből (Kiskőszeg/Batina) került elő. METZNER-NEBELSICK 2002, Taf. 33. 2. 15

Next

/
Thumbnails
Contents